Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ragyogó fények, növekv? városok
Bright Lights, Big Cities
By Matthew Quirk
The Atlantic Monthly, December 2007


Valamikor 2008-ban, valószín?leg egy kicsi, dinamikusan növekv? afrikai vagy ázsiai városkában megszületik majd a gyermek, akinek világra jöttével a városban él? földlakók száma összesítve meghaladja a vidékiekét, el?ször a történelemben. Jó esély van rá, hogy a szimbolikus eseményre a világ valamely nyomornegyedében kerül majd sor.

Az ENSZ népességügyi nyilvántartó hivatala (UN Population Fund) várakozásai szerint Afrika és Ázsia városainak lakossága 2000 és 2030 között megduplázódik. A világ szegényei egyre nagyobb arányban települnek városokba: a nyomornegyedek lakossága az 1990-es 715 milliós szintr?l mára 1 milliárdra duzzadt, és 2020-ra elérheti az 1,4 milliárd f?t. Amikor a városi élet földönfutóira gondolunk, egyre kevésbé a magas épületek tövében kéreget? koldusok kell, hogy eszünkbe jussanak; sokkal inkább az önálló világot jelent? nyomornegyedek lakói. A városi szegénység koncentráltabbá és láthatóbbá válik.

A jelenség megítélése korántsem egyszer?. A városokba vándorlás a szegény országokban éppenhogy csökkenti a szegénységet. Brazíliában például a városba költöz?k 66%-a több pénzhez jut, mint amennyit vidéken keresett, mutatta ki egy nem rég készült tanulmány. Az alacsonyan képzett munkaer?re jobb állások és magasabb fizetés vár a városokban. Az ENSZ szerint a szegénységnek a fejl?d? országokban 1990 óta regisztrált csökkenése legalább 10%-ban a városiasodásnak köszönhet?. Szakért?k megállapítják: „az els? ipari forradalom óta egyetlen ország sem tudott anélkül gazdaggá válni, hogy ne ment volna keresztül tömeges városiasodáson”.

Bár a média legtöbbször csak a hatalmas metropoliszok (az akár 10 millió fölötti népesség? városok) világa iránt érdekl?dik, az igazán jelent?s tendenciák a ma még kisebb városoknál rajzolódnak ki. A világ városlakóinak több mint fele 500 000 f? alatti népesség? városokban lakik, és a ma legdinamikusabban növekv? városok 1 és 5 millió közötti népesség?ek. Itt ugyanis még átlátható az infrastruktúra, jó a közlekedés és szabadabb tér nyílik az üzleti tevékenységnek; a közepes méret? városok nagyobb sikerrel tudnak bekapcsolódni a globális gazdasági folyamatokba, miközben az óriásvárosokban sokszor az alapszolgáltatások nyújtása is gondot okoz.

Az ENSZ szerint ebben a helyzetben a kormányok feladata, hogy elfogadják a városiasodás folyamatát, és minél több figyelmet fordítsanak el?relátó tervezésre és fejlesztésre. Így a folyamat kézben tartható és ellen?rizhet? marad, ami nem csupán közigazgatásilag,

de társadalmilag is kívánatos lehet.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány