Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

India és Japán ellensúlyt képez Kínával szemben
L’Inde et le Japon veulent peser face a la Chine
Julien Bouissou et Philippe Mesmer
Le Monde, le 6 novembre 2007


Kína után Japán is úgy döntött, hogy meg kívánja er?síteni jelenlétét Indiában. Ennek jele, hogy az ott eszközölt beruházások a 2005. évi 266 millió dollárról 2006-ra 512 millióra emelkedtek. India 2007-et Japán évének nyilvánította, s a szigetország leköszön? miniszterelnöke abban a megtiszteltetésben is részesült, hogy beszédet tarthatott az indiai parlament két kamarája el?tt. Abe Shinzo a két ország demokratikus mértékek mentén egy „szélesebb Ázsiában”, azaz az Indiaitól a Csendes-óceánig terjed? térségben való közeledését nevezte meg f? célként. A két országot azonban legf?képpen az a törekvés köti össze, hogy a riválisuknak tekintett Kínával szemben ellensúlyt képezzenek.

Ám a teend? sok. Japán mindössze a 9. beruházó a hatalmas országban, s a japán-indiai kereskedelem – mely 2006-ban épphogy elérte a 7,5 milliárd dolláros forgalmat – a japán–kínai kereskedelemnek alig 4%-át teszi ki. Japán hosszú id?n keresztül csak állami támogatás formájában volt jelen a térségben, a vállalati szektor a technológiaigényes és magas hozzáadott értéket tartalmazó japán termékek iránt kevés érdekl?dést tanúsító indiai piacot teljességgel elhanyagolta. Az id?k azonban változtak. Az évi 9%-os gazdasági növekedést produkáló, s immár 240 milliósra becsült középosztályt kitermel? szubkontinens napjainkra a japán vállalatokat sem hagyja már hidegen. Ezt mutatja, hogy Shinzo miniszterelnököt 243 vállalatvezet? kísérte el indiai útjára.

Az országban 1982 óta jelen lév?, s az autópiac 46%-át birtokló Suzuki nyomdokain lépked a Toyota is, mely 2000-ben döntött az országban való letelepedés mellett, s 2015-re termelésének megtízszerezését tervezi. A Honda 2008-ra ígéri a Civic hibrid változatának gyártását. A két ország közötti javuló kereskedelmi klíma jele, hogy a japán ANA légiközlekedési vállalat 2007. szeptember elsejét?l közvetlen üzleti járatot indított Tokió és Bombay között. Japánt az indiai piac méretén kívül a kínainál is olcsóbb munkaer? vonzza. Ennek számlájára írható, hogy a Nissan Madrasban szándékozik létesíteni összeszerel? üzemet, ahol a felemelked? országok piacára szánt 3000 dolláros járm?vét szeretné gyártani.

A japán ipar Indiába telepedését a rendkívül fejletlen infrastruktúra hátráltatja. Ezért felmerült egy Újdelhit Bombayjel összeköt? „ipari folyosó” kialakításának terve, melyet 30%-ban japán vállalatok finanszíroznának. A 90 milliárd dolláros projekt 1500 kilométeres vasúthálózatot, három kiköt?t, hat repteret, és kilenc, egyenként 200 négyzetkilométeres különleges gazdasági övezetet foglalna magába. A 2008-ban megindítani tervezett projektet azonban hátráltatja, hogy India dízelmozdonyokkal üzemeltetné a vasútvonalat, Japán viszont saját elektromos mozdonyait látná szívesen a pályán.

Noha a két országot 2007. január elseje óta egy gazdasági partnerségr?l szóló, 2009-ig tet? alá hozni kívánt egyezmény terve is összeköti, némi súrlódást okoz a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozatlansága. Japán ugyanis jelent?s kereskedelmi többlettel rendelkezik Indiával szemben, amihez érdekes módon az India és Thaiföld között kötött szabadkereskedelmi egyezmény is hozzájárult, mivel megkönnyítette a Thaiföldön letelepedett japán vállalatok Indiába irányuló exportját. A kapcsolatok kiegyensúlyozása jegyében mintegy 60 indiai vállalat kezdett Japánban beruházásokba. Az indiai jelenlét különösen a gyógyszeriparban jelent?s: a Lupin nemrég lett többségi tulajdonos a Kyowa Pharmaceutical cégben, míg a Ranbaxy felvásárolta a Nihon Pharmaceuticalt. A két ország közötti együttm?ködés az egyetemi csere tekintetében is elmélyülni látszik, noha a japán egyetemeken tanuló indiai diákok alacsony száma – jelenleg mintegy négyszázan vannak – azt mutatja, a dolog még nagyon is kezdeti stádiumban van.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány