Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Franciaország négy sebezhet? pontja
Face a la tourmente économique mondiale, les quatres vulnérabilités de la France
Jean-Pierre Robin
Le Figaro, le 4 octobre 2007


Úgy t?nik, az V. Köztársaság történetén egy megmagyarázhatatlan, ám örök érvény? szabály vonul végig: minden államf? kedvez?tlen világgazdasági környezetben kezdi meg elnöki ténykedését. 1974-ben Valéry Giscard d’Estaing az olajárrobbanás következményeivel szembesült, 1981-ben François Mitterrand a reagani gazdaságpolitika világgazdasági recesszióba torkolló hatásait nyögte, 1995-ben pedig Jacques Chirac a gyenge dollár jelentette kihívással kellett szembenézzen. A szabály alól láthatóan Nicolas Sarkozy sem jelent kivételt: 2007-es hatalomra lépése a rekordokat dönt? olajárak, a túlzottan er?s euró, valamint a nemzetközi pénzügyi válság körülményei között ment végbe. Ebben a helyzetben id?szer?nek t?nik a francia gazdaság sebezhet? pontjainak megvilágítása, hiszen csak a gyengeségek ismeretében lehet azokat orvosolni.

Az er?s euró mindenképpen azon körülmények közé tartozik, melyek gyengítik a francia vállalatok exportképességét, még ha a kivitel kétharmada az eurózóna országaiba is irányul. A francia gazdasággal szemben Németország kivitele száguld, ami mindenekel?tt a hatékonyabban szervezett nemzetközi munkamegosztásnak köszönhet?. A német vállalatok el?szeretettel költöznek az olcsóbb munkaer?t foglalkoztató keleti országokba, ahonnan a köztes termékeket az er?s eurónak köszönhet?en még olcsóbban importálják, s azokat Németországban összeszerelve exportálják. A második gyenge pont a francia növekedés természetében rejlik, mely nagymértékben a bels? kereslett?l függ. Ez egyfajta biztonsági tényez? ugyan, s az er?s euró az energiabehozatal drágulását is nagymértékben ellensúlyozta, mégis lassítja az exportot. Ehhez adódik a francia vállalati szektor sebezhet?sége: a francia vállalatok mindössze 55%-ban önfinanszírozók, szemben a német vállalatok 90%-os arányával, s egyre nagyobb aggodalom övezi eladósodásukat. Végül a nemzetközi pénzügyi válság is súlyosbítja a helyzetet, hiszen a kamatlábak emelkedése megdrágítja a hitelfelvételt, ami a vállalati szektort és a háztartásokat egyaránt sújtja.

Az új francia államf? által kilátásba helyezett intézkedések látszólag a helyes irányba mutatnak. A túlórák adóterheinek csökkentése javíthatja a helyzetet a munkaer?hiánnyal küszköd? szektorok, mint például az épít?ipar esetében. A vállalatoknak nyújtott K+F-támogatás elengedhetetlen a t?kehiány mérsékléséhez. A közszféra karcsúsítása és hatékonyabbá tétele pedig általánosságban javíthatja a gazdaság egészének versenyképességét. A XXI. század gazdasági reformjainak nem els?sorban a világgazdasági hatások kivédésére kell koncentrálniuk, hanem a világgazdaság meghódítását kell célul kit?zniük. Ebben rejlik sikerük vagy kudarcuk.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány