Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az EKB, a k?olaj és az euró
BCE, pétrole et euro
Jean-Pierre Robin
Le Figaro, le 8 novembre 2007


Jelenleg két meglep?en kerek, de nagyon is nyugtalanító szám kering a hírekben: a 100 dolláros k?olajár, valamint az 1,5-ös euróárfolyam. Csak hogy e számok jelent?ségét felmérhessük, érdemes összehasonlítani, hol álltunk néhány éve! 1999. január elsején a k?olaj hordónkénti ára mindössze 10 dollár volt, s az ekkor bevezetett euró – egy leértékel?dési periódus következtében – 2000. október 26-án mindössze 0,82 dollárt ért. A változás az els? esetben tízszeres, a másodikban kétszeres: gazdasági értelemben mindkett? óriásinak számít.

Ez az a kontextus, melyben az Európai Központi Bank (EKB) Frankfurtban tartja havi rendszeresség? összejövetelét. Az EKB egyetlen fegyvere a pénz árát megszabó irányadó kamatláb, mely a kereskedelmi bankok refinanszírozásán keresztül áttételesen a vállalati és lakossági hiteleket is meghatározza. Ez a kamatláb június óta 4%. A gazdaságpolitika egyik „aranyszabálya” szerint az irányadó kamatlábnak a gazdasági tevékenység mennyiségi növekedését kell tükröznie: vagyis a növekedést és a pénzromlást. Ha elfogadjuk ezt az aranyszabályt, akkor az eurózóna 2,5%-ra várt gazdasági növekedése, valamint az ehhez társuló 2,6%-os infláció akár magasabb jegybanki kamatlábat is megengedne. A német Bundesbank elnöke, Axel Weber ezért az európai jegybanki kamatláb emelését szorgalmazta. Ez az érvelés azonban csak akkor elfogadható, ha figyelmen kívül hagyjuk a világgazdasági fejl?dés legutóbbi negatív fejleményeit.

A k?olaj árának emelkedése komoly inflációs hatást gerjeszt, noha azt az euró árfolyamának emelkedése részben ellensúlyozta. Az euró dollárral szembeni felértékel?dése viszont rontja az európai gazdaság nemzetközi versenyképességét. Ehhez adódik az amerikai ingatlanpiaci válság által indukált nemzetközi bankválság, mely a hitelek drágulásán keresztül a világgazdasági növekedésre is fékez?leg hat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttm?ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemz?i az események fényében a 2007-re és 2008-ra várható növekedést – különösen a fejlett ipari országokat tömörít? régiókban, így Észak-Amerikában, Európában és Japánban – lefelé módosították, amit a felemelked? gazdaságok fejl?dése sem képes ellensúlyozni. A Morgan Stanley bank elemz?je szerint a 100 dolláros k?olajár és az 1,5 dolláros euróárfolyam összességében 0,5 százalékponttal rontja az eurózóna növekedési kilátásait, melyek így 2008-ra várhatóan 1,5% körül alakulnak. Úgy t?nik, az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet az irányadó kamatláb fegyverével a kezében ugyanolyan tehetetlenül áll a világgazdaság fejleményei el?tt, mint a lándzsát szorongató ?sember a mamuttal szemben.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány