Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Európa: Az amerikai válság kockázata
Europe: The Risk From a U.S. Downdraft
By Jack Ewing
Business Week, November 29, 2007


Néhány hónappal ezel?tt az európaiak még azzal biztatták magukat, hogy hála a magas szint? és folyamatosan b?vül? ázsiai exportnak, gazdasági térségük elszigetelt az amerikai hitelpiaci válság melodrámája és az általa el?revetített recesszió el?l. Itt az ideje mindezt jobban megvizsgálni. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet attól tart, hogy az euró er?södése és az olaj világpiaci árának növekedése érzékelhet? módon vissza fogja majd a kontinens gazdasági fejl?dését. A gazdasági elemz?k pedig Európa-szerte lefelé módosítják növekedési el?rejelzéseiket. Mindez azt mutatja, hogy az amerikai és európai gazdaság közötti kapcsok teljes elt?nését valló elmélet csak részben igaz. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok gravitációs ereje némiképp csökkent az elmúlt években. Az európai exportnak mindössze 13 százaléka megy Amerikába, ami 3 százalékponttal kevesebb, mint 1999-ben volt. Ugyanezen id?szak alatt pedig az ázsiai feltörekv? piacok felé men? szállítmányok európai exporton belüli aránya 21 százalékról 26 százalékra növekedett.

Az Egyesült Államok gazdasági állapotával kapcsolatos percepciók óriási hatással vannak az egész világ gazdasági hangulatára. Így például a Standard & Poor’s European 350 index – Európa 350 vezet? vállalatának részvényét lefed? index – a hitelpiaci válság idején végigkövette a Dow Jones ingadozását. És habár az európai jelzáloghitelez?k kevesebbet szenvedtek, mint amerikai társaik, a veszteségek hatására mégis jelent?sen csökkent az európai pénzintézetekbe vetett bizalom, és besz?kültek a bankközi hitelpiacok. „El?bb vagy utóbb minden amerikai fejlemény hatása érzékelhet? lesz Európában” – mondja Ulf Schneider, az orvosi m?szereket gyártó piacvezet? Fresenius vezérigazgatója. Az elmúlt években az eurózóna növekedési adatai rendkívül kedvez?ek voltak, ami nagyban segítette a munkanélküliség csökkentését vagy a tagállami költségvetés hiányának visszaszorítását. A legtöbb közgazdász most úgy véli, hogy e növekedés jöv?re 2 százalék alá csökken, amit egy amerikai gazdasági válság csak még inkább visszavetne. A közösség Trichett?l nem várhat sok segítséget: az inflációt felhajtó olajárak láttán az Európai Központi Bank biztos, hogy nem csökkenti az irányadó kamatlábat.

Mindez pedig nem kis elkeseredettséget okoz az európai kormányf?k számára, akik az elmúlt évtizedet annak szentelték, hogy egy önfenntartó gazdasági térséget hozzanak létre Európában, mely függetleníteni tudja magát az amerikai gazdaság ingadozásaitól. 2004 óta az Unió népessége a felvett új tizenkét tagállam lakosaival csaknem megduplázódott. Az európai gyártók a valutakockázat csökkentésével igyekeztek növelni versenyképességüket azáltal, hogy termelési folyamataik egy részét az Egyesült Államokba, illetve Ázsiába helyezték ki. De ugyanezek a vállalatok sokat fáradoztak azon is, hogy csökkentsék az amerikai piactól való függ?ségüket. A Bulgari például ékszereinek és órainak 40 százalékát Ázsiában értékesíti, míg az amerikai piacokon a forgalomnak csak 14 százaléka bonyolódik. A német gépipari vállalatok oroszországi és kínai exportjuknak köszönhet?en úgy is kétszámjegy? exportnövekedést tudhattak magukénak, hogy amerikai eladásaik csak 1,4 százalékkal b?vültek. Számos közgazdász óv attól a közvetett hatástól, hogy ha csökken a kínai áruk amerikai fogyasztása, annak következményeként Kínában is kevesebb német berendezést vásárolnak majd. Jacques Cailloux, a Royal Bank of Scotland közgazdásza szerint pedig „e közvetett hatások számottev?ek”.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány