Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Hogy menti meg Istent Hollywood?
How Hollywood Saved God
By Hanna Rosin
The Atlantic Monthly, December 2007


A New Line Cinema produkciós cég még az idei karácsonyi szezonban bemutatja The Golden Compass (Az arany irányt?) cím? új, fantasy m?fajú trilógiájának els? részét, a brit Philip Pulmann nagy siker? könyvének filmadaptációját. Az alkotás leginkább a Gy?r?k Urára és a Narnija krónikáira hajaz majd, legalábbis látványvilágát tekintve. A történetben azonban Pulmann szerint akad egy jelent?s különbség: „míg azok a keresztény világképre épültek, az enyém a legkevésbé sem”.

És valóban. Az új film alapjául szolgáló könyvsorozat, melyb?l tizenötmilliót adtak el világszerte, eredetileg egy képzeletbeli, kegyetlen egyház ellen küzd? fiatal lány történetér?l szól. A sztori alapja egyenesen a Mennyország és a Föld közötti háború, ahol Isten egy, még a híres Óz varázslónál is önz?bb, haszonles? zsarnok képében jelenik meg, majd végül meghal – katartikus jelenetben gy?zi le ?t az általa nyomorba döntött tinédzser h?sn?. Amikor az els? könyv négy évvel ezel?tt a boltokba került, Pulmann megnyerte a gyermekirodalom Oscarjának számító Whitbread-díjat, ugyanakkor hangot adott csodálkozásának, amiért m?ve nem ért el azonnal a Harry Potter-sorozathoz hasonló sikert. Isten szerepének sajátos (és saját) értelmezését ugyanis a szerz? minden egyéb fantasy m?nél nagyobb szabásúnak értékelte. Bár az eladott példányszám azért szépnek volt mondható, Pulmann kötete mégsem els?sorban a gyerekek, hanem a vallás kritikájáról el?szeretettel olvasó feln?tt közönség körében lett népszer?.

A New Line Cinema kezei között érdekes változásokon ment keresztül a történet. Mióta a hollywoodi óriáscég 2002-ben megvásárolta a jogokat, már túl vannak két forgatókönyvírón, két rendez?n és számos megvalósítási terven, Toby Emmerich produkciós vezet? pedig ma már így foglalja össze a film üzenetét: „egyetlen kisgyermek is képes lehet megmenteni a világot”. A kontraszt – mint a mellékelt ábra mutatja – meglehet?sen er?s a könyv eredeti víziójához, a démonokkal szövetkezve Istent legy?z? fantasyh?s történetéhez képest. Nyoma sincs már a démonokkal való szövetségnek, a gonosz Istennek, a Szovjetunió zsarnokságára emlékeztet? Mennyországnak. De miért menti meg Istent Hollywood?

Pulmann jelenleg is részt vesz a film munkálataiban, annak ellenére, hogy sztoriját er?sen kilúgozták a feldolgozás során. Azt mondja, nem hagyja ott a produkciót, bár most már „óvatosabb” várakozásokat táplál, miután a stúdió „helyére tette a vallás kérdését”, és ezzel kivégezte az eredeti üzenetet. Az els? alkalommal szerz?dtetett forgatókönyvíró, Tom Stoppard a könyvhöz h? filmtervet készített, az ateista filozófiai üzenetre helyezve a hangsúlyt. A munkát a New Line, a hivatalos magyarázat szerint, „túlságosan intellektuálisnak találta”, ezért új írót szerz?dtetett. A választás Chris Weitzre esett, róla viszont kiderült, hogy az eredeti könyv szerelmese, és maga is mindent ahhoz h?en adaptálna filmre. Bár végül hajlandónak mutatkozott belemenni néhány kompromisszumba (például az egyház fogalmának kihúzásába a szövegekb?l), a stúdió hamarosan így is jelezte neki: nem szükséges többé a forgatókönyvvel foglalkoznia.

Weitz magyarázata szerint „a New Line természetesen gazdasági haszon reményében készít filmeket, és er?s kétségei vannak egy vallásellenes üzenet megtérülésének esélyeir?l Amerikában”. A film különös története a direktori székben is folytatódott. 2005-ben a stúdió megszabadult a rendezésre eredetileg felkért brit Anand Tuckert?l, és helyére visszahívta a forgatókönyvíróként egyszer már menesztett Weitzet, azzal a megkötéssel, hogy változtatnia kell tervein. Bár sokan azóta is megvetik érte, de vállalta. A történet lényegét ? abban látja, hogy „míg a ’80-as és ’90-es években Hollywood rendkívül er?teljes, kritikus képet formált a vallásról, és filmjeiben minden pap vagy apáca dogmatikus idiótának számított, mára változott a világ”. A keresztény közösség reakciója és ingerküszöbe a korábbinál sokkal fontosabb szemponttá vált. Mel Gibson 2004-es Passiójának sikere óta az összes nagy stúdió figyelembe veszi a közönség jelentékeny részét kitev? hív? keresztények érzékenységét. A keresztény sajtó képvisel?i azóta sokkal nagyobb számban kapnak meghívást hollywoodi eseményekre, és a stúdiók piackutatói rendezvényekre járnak egyházi központokba.

A hit témakörével szemben tanúsított új kelet? figyelmesség annak ellenére stabilnak t?nik Hollywoodban, hogy a vallásos közösség nehezen megtartható barát: a keresztény szervezetek árgus szemekkel figyelik az ateista propagandára utaló jeleket. Hollywood ma úgy próbál egyensúlyozni hagyományosan liberális szellemisége és a változó társadalmi igények között, hogy a nehezen támadható, közös értékekre helyezi a hangsúlyt. Üzenetei az igazság, a személyes szabadság és egyben az ártatlanság értéke. Vagy ahogyan Weitz fogalmaz: egy filmnek, még ha fantasy is, „nem lehet mögöttesebb célja annál, minthogy pár órán át elszórakoztassa közönségét”.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány