Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ha Amerika beteg, abba Kína is belerendül
Si la consommation américaine trébuche, la Chine tremblera
Muriel Motte
Le Figaro, le 27 octobre 2007


Vajon a Nyugat segítségére sietnek-e a felemelked? országok, ha annak gazdasága megrendül? Vajon ellensúlyozhatja-e a kínai növekedés az amerikai lassulást? Egyes elemz?k nagy reményt f?znek ehhez. Többek között az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet, aki szerint a felemelked? gazdaságok dinamizmusa megfelel? ellensúlyt képez a nyugati gazdaságok gyengélkedésével szemben. A Nemzetközi Valutaalap elemz?je is örömmel nyugtázza, hogy 2007 els? negyedévében Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben a világgazdasági növekedéshez, ami most fordult el? el?ször. Tény, hogy az ázsiai óriás szédületes ütemben növekszik – idén 11,4%-kal, s várhatóan jöv?re is tartja a 10% körüli iramot –, ám e növekedés törékenyebbnek t?nik annál, mint az els? ránézésre t?nik.

Kínában 2007 els? kilenc hónapja alatt még mindig 25%-os növekedést regisztráltak a beruházások tekintetében. A gazdaság „leh?tésére” tett ígéretek ellenére sorra létesülnek az új üzemek, gyártósorok, futószalagok: a világ m?helye nem pihen. A beruházások elérik a bruttó hazai termék (GDP) 43%-át, ami immár azt a mértéket is meghaladja, melyet a 60-as évek Japánja produkált. A Kínában el?állított ipari termékek 70%-a, s a fogyasztási javak 80%-a azonban külföldön talál gazdára: vagyis Kína ennyivel állít el? több terméket, mint amennyire magának szüksége van. Az export eddig kifogástalanul m?ködött, ám ebben a kiegyensúlyozatlan helyzetben ragadható meg egyben a legf?bb veszélyforrás is.

A hongkongi CLSA banki elemz?je szerint a helyzet hátulüt?je, hogy a termelés jóval nagyobb mértékben n?, mint a fogyasztás. Így a gazdasági növekedés nagymértékben a kivitelen múlik, vagyis azon, hogy a külföld mennyire hajlandó/képes megvásárolni a kínai termékeket. A kínai kereskedelmi többlet idén a GDP 12%-át is elérheti, ami valójában a külföldt?l való széls?séges függ?séget tükröz. Amennyiben a világ kereslete mérsékl?dik, az egy ördögi kört indíthat el, mely a profitráta csökkenésén keresztül a befektetések megtérülését is rontja, s visszaüthet a gazdaság egészére. Az Egyesült Államok önmagában a „Made in China” termékek 20%-át vásárolja fel, így Kína exportteljesítménye alapvet?en függ az amerikai gazdaság egészséges növekedését?l. Az amerikai –kínai páros eddig kit?n?en m?ködött: az egyik oldal termelt és megtakarított, a másik fogyasztott és költekezett. Az amerikai gazdaság lelassulása azonban komoly bizonytalansági tényez? marad.

Kína másik fontos felvev? piaca, Japán szintén gyengélkedik. Épphogy felébredni látszott évtizedes Csipkerózsika-álmából, a jöv?re várt gazdasági növekedés ismét csak elmarad a korábbi várakozásoktól. A tavaly 160 milliárdos deficitet felhalmozó Európai Unió államai egyre nyíltabb ellenszenvvel viseltetnek Kínával szemben, s kereskedelmi retorziót helyeznek kilátásba. A szintén fontos partnernek számító délkelet-ázsiai államok gazdasági növekedése biztató ugyan, ezen országok összesen sem képviselnek akkora súlyt, mely a „nagyvadak” kiesését ellensúlyozhatná. Ami a bels? fogyasztást illeti: annak mértéke viszonylag alacsony, s aránya 2000 óta folyamatosan visszaszorulóban van. Ez azt jelenti, hogy a külföldi kereslet esetleges visszaesését a hazai fogyasztók képtelenek lennének ellensúlyozni. Ha az amerikai gazdaság meginog, abba minden bizonnyal Kína is belerendül.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány