Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Amerika lecsúszóban?
Is America Losing Its Edge?
By Adam Segal
Foreign Affairs, November / December 2004


Az Egyesült Államok globális fölényét nagymértékben annak köszönheti, hogy folyamatosan készséget mutat új technológiák és iparágak kifejlesztésére – gyorsabban, mint bárki más a világon. Az elmúlt öt évtizedben Amerika tudományos és technológiai fejlesztései alapozták meg az ország gazdasági jólétét és katonai fölényét egyaránt. Amerikaiak fejlesztették és tették elterjedtté a félvezet?t, a személyi számítógépet és az internetet; a többi ország pedig csak követni tudta az Egyesült Államokat.

Napjainkban azonban ez a fölény gyors ütemben csökken, s a legnagyobb kihívás Ázsiából érkezik. A versenyképes adópolitikáktól a kutatás-fejlesztésre (K+F) áldozott egyre nagyobb összegekig és a tudományos politika fejl?déséig az ázsiai kormányzatok minden lehet?séget megragadnak a hátrány ledolgozására. A kutatások és a tudományos publikációk száma egyaránt rohamosan n? Kínában, Szingapúrban, Dél-Koreában és Tajvanon is. Az indiai vállalatok hamarosan a világ második számú alkalmazott szolgáltatáspiacává válnak.

A globalizáció tehát kétoldalú: egyrészt pezsdít? katalizátorként hat az Egyesült Államok technológiai fejlesztéseire, másrészt potenciális versenytársakat is kitermel Amerikával szemben. Az Egyesült Államok el?tt tehát az a feladat áll, hogy meg?rizze biztos el?nyét a feltörekv?, rivális szerepre vágyó országokkal szemben. Ez azonban nem ígérkezik könny? kihívásnak. Az eszköz a technológiai vállalkozások felpezsdítése lehet. Napjainkban még korai lenne ilyen téren krízisr?l beszélni, hiszen az Egyesült Államok ma is a világ többi része által irigyelt helyszíne a tudományos kutatásoknak és az ilyen területen m?köd? vállalkozások sikereinek.

2004-ben az USA körülbelül 290 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, amely több, mint a második legtöbbet költ? Japán ilyen kiadásainak kétszerese. Az Amerika által K+F-re fordított összeg 2002-ben annyi volt, mint Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia ilyen kiadásai összesen. S habár a világ Amerikán kívüli része összesen több tudományos publikációt jelentet meg, mint az Egyesült Államok, a kutatási eredmények közül messze a legtöbbet Amerika fejleszti ki a gyakorlatban. Szintén az Egyesült Államok jelenti a legnagyobb technológiai piacot a világon, legyen szó tudományos alkatrészekr?l, ?rkutatásról, komputerekr?l, irodai és kommunikációs technológiákról.

Ezek az er?sségek ugyanakkor nem óvnak meg a hosszú távú veszélyekt?l, amelyek a tudomány amerikai helyzetét fenyegetik. A rekordméret? 422 milliárd dolláros költségvetési hiány például komoly kockázatot jelent a jöv?beli kormányzati támogatáspolitikára a K+F terén. Szintén politikai kérdés, hogy milyen hatást gyakorol majd a technológiai fejlesztésre a támogatások igen szembet?n? koncentrációja egy-egy specifikus területen, els?sorban a hadászati, ?rkutatási és védelmi technológiai fejlesztésekben. Az elmúlt évben a Kongresszus 70,3 milliárd dollár K+F támogatást hagyott jóvá a Pentagon számára; ez 7,1%-os emelkedés az el?z? évhez képest, és több, mint amenynyit maga a Védelmi Minisztérium kért! Márpedig ez a tendencia még er?teljesebben folytatódni látszik.

Ezzel párhuzamosan a privát finanszírozású K+F – amely a teljes terület 60%- át adja – is komoly nehézségeknek néz elébe, pontosan a gazdasági mélyrepülés miatt. A magánberuházások 2001-ben 1,7%-kal, 2002-ben 4,5%-kal, majd 2003- ban 0,7%-kal csökkentek a tudományos fejlesztés területén. 2004-ben ugyan enyhe növekedés volt tapasztalható, ez azonban nem érte el az 1%-ot. A legfontosabb kihívás így az, sikerül-e ösztönözni az amerikai gazdaságot a kutatás-fejlesztés nagyobb arányú m?ködtetésére és szinten tartására.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány