Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Volkswagen csak a kezdet
Volkswagen ist nur der Anfang
von Dirk Müller-Thederan
Die Welt, 23. Oktober 2007


Az Európai Bíróság megtámadta a Volkswagen érdekében hozott német védelmi törvényt. Ez egy folyamat els? lépése, mellyel az Európai Unió le kívánja bontani az európai vállalatok Unión kívüli felvásárlásának korlátait.

Az EU bels? piacáért felel?s biztosának, Frits Bolkesteinnek ez volt az utolsó tevékenysége hivatalában. Miel?tt 2004 októberében elhagyta hivatalát, beperelte a Volkswagen-törvény néven híressé vált jogszabályt az Európai Bíróságon, mivel annak egyes részei a hatályos EU-jogszabályokba ütköztek. Azóta folyamatos a pereskedés Brüsszel, a német kormány, Niedersachsen tartomány és a Volkswagen vállalat között. Utóbbi három érdekelt fél érintetlenül szeretné hagyni a törvényt, mely megvédené a Volkswagent a nem kívánt felvásárlási szándékoktól. Most, majdnem napra pontosan három évvel Bolkestein bejelentése után végül elfogadták a javaslatát, és így a Volkswagen-törvény jelent?s része hatályát vesztette. A bizottság számára ez példaérték? döntés, mivel számos hasonló törvény van érvényben Unió-szerte, és ezek megsemmisítéséhez precedens érték? lehet a jelenlegi döntés.

Ilyen vétójogi törvényekkel az egyes kormányok védik befolyásukat a számukra stratégiai jelent?ség?nek tekintett vállalatok tekintetében. Charlie McCreevy, Bolkestein utóda szemében az úgynevezett „arany részvényeknek” semmi keresnivalójuk az EU bels? piacán. Ez azonban csak féligazság. Hosszú még az út a teljesen szabad bels? európai piachoz, a felvásárlási korlátozások teljes lebontásáig. Az európai államok rendelkeznek olyan jogosítványokkal, hogy a nem kívánt külföldi beavatkozásokat megakadályozzák. Maga a német kormány is. Klaus Heiner-Lehne, a CDU/CSU frakció jogi szóviv?je az Európai Parlamentben hangsúlyozta, hogy az egyes államok érdekeinél fontosabbak a közösségi érdekek. Számos olyan eset fordult el? az utóbbi években, hogy egy kormány megpróbálta érdekeit védeni, de ez a biztonságos élelmiszer-, illet?leg energiaellátást is veszélyezteti. Példaként említette a szóviv? a francia kormány és az állami energiavállalat, a GDF ügyét, vagy a spanyol Telefónica távközlési vállalatot, az olasz kormány energiapiaci liberalizációval kapcsolatos véd?jogszabályait, és mindenekel?tt a „Lex Mol” néven utóbb elhíresült magyar törvényt, mely a Mol állami olajtársaságot kívánja megvédeni az osztrák OMV-t?l. Ez utóbbi esetben az Európai Bíróság pert tervez.

2005 nyarán a becslések szerint még mintegy 140 vállalat létezett az Unión belül valamilyen megkülönböztet? törvény védelme alatt, és ez a szám folyamatosan csökken, jelentette be McCreevy. Az eredmény azonban igen csekélynek t?nik, ha figyelembe vesszük, hogy a bizottság el?ször 1997-ben írta el? a tagállamoknak, hogy jelentsék be, majd semmisítsék meg a stratégiai iparvállalatokat véd? jogszabályaikat. A VW esetében viszont nem az állami érdekek védelmér?l van szó, csupán a t?ke szabad áramlása uniós alapelv szándékos gátlásáról. Ezt Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer, az Európai Bíróság f?ügyésze közölte.

Bolkestein számára a mostani döntés fontos gy?zelem volt. 2004-ben nem mással állt szemben, mint Gerhard Schröder akkori német kancellárral, aki korábbi alsószászországi (Niedersachsen) miniszterelnökként klientúráját is védte a Volkswagen-törvénnyel. A másik nagy ellenlábas Wendelin Wiedeking Porsche-elnök volt, aki szerette volna megakadályozni a vállalat részvényeinek eladását. Bolkestein 2005. októberében, amikor beperelte a törvény miatt a német államot, így fogalmazott: „a Volkswagen a törvény hatályon kívül helyezése által a szabadpiac egy szabályos szerepl?jévé válik, de senki ne féljen attól, hogy ezáltal megsz?nik létezni”.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány