Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A gazdaság biztonsági szelepe
The Economy’s Safety Valve
By Michael Mandel
Business Week, October 22, 2007


Az egészségesen m?köd? világgazdaságnak szüksége lenne a ciklikus pénzügyi válságokra? A kérdés rendkívül érzékeny témát feszeget, most, hogy a Wall Street nagybankjai rossz hitelpiaci befektetéseik veszteségeit számolgatják, vagy most, hogy az amerikai ingatlanpiac szinte padlón van.

Mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elmúlt 20 évben 5 nagyobb pénzpiaci sokkot élhettünk át. A sort az 1987-es részvénypiaci válság nyitotta meg. A szakma minden megrázkódtatást a legsúlyosabbnak tartott a maga nemében. Az 1990–92-es hitelválságról például azt írták, hogy 1930 óta a legkomolyabb banki recessziót hozta magával. A dotcom lufi 2000–2002-es kipukkanását pedig a nagy gazdasági világválság óta a legsúlyosabb szektorális visszaesésként tartják számon. Habár a kár minden korábbi esetben rendkívül súlyos volt, mégis viszonylag sz?k kört érintett. A központi bankok és a piaci ellen?rz? szervek keményen beavatkoztak, így a piacok nem omlottak össze, a világgazdaság növekedése nem szenvedett csorbát. Ez ugyanis 1987 óta évi 3,7 százalékos b?vülési tendenciát mutatott, bármiféle visszaesés nélkül, mely id? alatt az Egyesült Államok két viszonylag rövid és enyhe gazdasági válságon is átesett.

A legutóbbi válság – mely minden bizonnyal a nagy gazdasági válság óta a legdrasztikusabb ingatlanpiaci eséssel jár majd – 2 százalékkal vághatja vissza az amerikai GDP növekedését. Október 9-én azonban a részvénypiacok forgalma ismét a rekordszinteket ostromolta, miközben a foglalkoztatottság növekszik, és a világgazdaság sokkal inkább egy kisebb döccen?ként, mintsem komoly katasztrófaként érzékelte a válságot. „Ha semmi újabb meglepetés nem ér minket, akkor nem valószín?, hogy a másodlagos hitelpiac összeomlása komolyabb hatással lesz a világgazdaságra” – mondja Farid Abolfathi, a Global Insight Inc. közgazdásza.

Valójában e pénzügyi turbulenciák sokkal inkább a világgazdaság afféle biztonsági szelepeként m?ködnek, minthogy az instabilitás jelei lennének. Legalábbis erre engednek következtetni a múlt válságai, melyek komoly sebeket ejtettek a befektet?kön, de szinte érintetlenül hagyták a gazdasági növekedés folyamatait. Mindez pedig azt jelentené, hogy ha a globális piacok jól m?ködnek, akkor bizonyos id?közönként számítanunk kell a pénzügyi válságokra. S?t, nagyobb veszélyt hordozhat magában e ciklikus recessziók elmaradása, mivel ez esetben jóval nagyobb felesleg halmozódhat fel.

Csak gondoljuk végig: napjaink világgazdasági növekedésének els?dleges letéteményese a t?ke áramlásának szabadsága. Így egyre könnyebb a fogyasztók és a vállalatok számára, hogy a világ számos hitelcsatornáinak egyikén plusz pénzhez jussanak. A forma másodlagos, az extra jövedelem jöhet kockázati t?kén, gyenge min?sítés? kötvényeken, másodlagos jelzáloghiteleken, banki kölcsönökön, közvetlen m?köd?t?ke-befektetéseken vagy egzotikus derivatívákon keresztül. A lényeg, hogy az olcsó kölcsön ily mérték? elérhet?sége a fogyasztás és a gazdasági növekedés f? motorja, mely egyidej?leg a hitelterhek megszaladásának esélyét is megnyitja. A központi bankok persze igyekeznek szabályozni a hitelb?séget, azonban a mai komplex pénzügyi világban elképzelhetetlen, hogy a szabályzóhatóságok minden csatornát szemmel tudjanak tartani. Ehelyett sokkal inkább a félelem az, ami gátat szab a kölcsönfelvételi láznak. Így az 5-6 évente fellép? pénzügyi válság immanens egyensúly-teremtési folyamatként m?ködik a világgazdaságban. Ezalatt egy hitelcsatorna kitisztul, ami kétségbe ejti a piaci szerepl?ket, de a pénzügyi rendszer többi szegmense továbbra is megfelel?en m?ködik, f?leg, ha a jegybankok gyorsan reagálnak a pénzpiaci folyamatokra.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a következ? válság ne lehetne mindenre kiterjed?, mely magával rántja az egész pénzügyi világot. Ami azt illeti, e fenyegetés nem csekély mértékben aggasztja a vezet? jegybankárokat és közgazdászokat. „A pénzügyi rendszer különböz? elemei ugyanis rendkívül szorosan összefonódtak” – mondja Barry Eichengreen, a University of California nemzetközi pénzügyi szakért?je. Raghuram G. Rajan, a Nemzetközi Valutaalap egykori közgazdásza pedig aggódik, hogy a pénzügyi válságok önmagukban nem jelentenek elég nagy visszatartó er?t a prudens m?ködés megsért?inek. A jegybankok ugyanis túlságosan féltik a pénzügyi rendszer stabilitását, túlságosan tartanak a válság elmélyedését?l és túlterjeszkedését?l, így túlzottan hamar avatkoznak be a piaci folyamatokba, még miel?tt a befektet?k és a hitelez?k túlzottan megégetnék magukat.

A válságok végs? felszámolása csak az ellen?rzés oly mérték? kiterjesztésével lenne lehetséges, melyet már egyik piaci szerepl? sem látna szívesen. Így a ciklikus válságok elfogadható árnak t?nnek egy hitelforrásokban gazdag, folyamatosan b?vül? világgazdaságért cserében.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány