Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Örményország: példa a fejl?d? országok el?tt
Armenia a Model for Developing Nations
S. Adam Cardais
Transitions Online, October 23, 2007


Csak hogy megértsük, mennyit fejl?dött az ország az elmúlt 15 évben, képzeljük magunkat egy téli örményországi képbe, a 90-es évek elején. Január közepe, mínusz öt fok, nekünk és családunknak naponta mindössze kétórányi elektromos áram áll rendelkezésére – ilyen volt az energiaszektor válsága az országban a Szovjetunió felbomlása idején, mely gondokat csak tetézte az 1988-as földrengés, vagy a szomszédos Azerbajdzsánnal éveken át vívott háború. Az ország Szovjetuniótól való elszakadását követ?en azonban radikális változások mentek végbe. Ma egy átlag örmény állampolgár a nap huszonnégy órájában hozzájuthat az elektromos áramhoz.

Örményországot a beáramló pénzfolyamok és a gazdasági és jogi reformok tették az 1990–93-as évek sereghajtójából a „kaukázusi tigrissé”, a Világbank egy korábbi jelentésének szóhasználata szerint. Kit?n? példával szolgál az átalakulóban lév? országok számára, amely a reformok újabb hullámának hátán további fejl?désre hivatott. Az örmény GDP az elmúlt évtizedben évenként átlagosan 10 százalék fölötti ütemben növekedett, ami nagyrészt az európai és amerikai örmény diaszpórából érkez? külföldi befektetéseknek köszönhet?. A fejl?dés élén álló szektorok az épít?ipar, a szolgáltatói szektor, azon belül is a pénzügyi szolgáltatások. „A növekedés üteme leny?göz?, f?leg annak a tudtában, hogy Örményország nem rendelkezik energiahordozókkal vagy ásványi anyagokkal”– mondja Heike Harmgart, mondja az Európai Fejlesztési Bank közgazdásza. „Minderre pedig úgy került sor, hogy a gazdaság megtartotta makroszint? stabilitását” – emeli ki Aristomene Varoudakis, a Világbank szakért?je. E stabilitás mutatja, hogy a kormány biztos támaszként áll a diaszpórából érkez? befektetések mellé. A kormányzati reformok folyamatos fenntartása mellett nyílt igazán lehet?ség a tényleges fejl?désre. Így például a kormány felszámolt mindenféle bérkorlátozást, a 90-es évek közepére magánkézbe bocsátotta a földek és a kisvállalkozások nagy részét, megteremtve ezzel az épít?ipar és más ágazatok fejl?désének lehet?ségét. A központi bank szintén kiemelked? szerepet játszott a folyamatban, f?leg a fejlett banki szektor életre hívásában. Az elmúlt években egy új hiteliroda is megnyílt, melynek célja a kisvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök ösztönzése és a cs?dtörvény modernizációja. Két ok, amiért Örményország a Világbank „Doing Business 2008” jelentésének 38. helyén áll. Emellett a reformok során Tbiliszi komoly hangsúlyt fektetett a nemzetközi szervezetekkel, így az IMF-fel vagy a Világbankkal folytatott együttm?ködésre.

Az életszínvonalbeli változást pedig nehéz lenne eltúlozni. A Világbank adatai szerint a szegénységben él?k társadalmon belüli aránya 1990-hez képest 55 százalékról 30 százalékra esett vissza. A kirívó szegénység 5 százalék alá csökkent. A térség számára jó hír, hogy Örményország az üdvös folyamatokkal nincs egyedül a régióban. Grúzia gazdasága alig valamivel 10 százalék alatt növekszik évente, miközben a világ egyik legdinamikusabb reformországa 18. a „Doing Business 2008” jelentés rangsorában. Azerbajdzsán pedig szárnyaló olajiparának köszönhet?en 2006-ban 34,5 százalékos ütemben növekedett.

Azonban épp úgy, mint a térség egészében, Örményországban is rengeteg tennivaló van még. Az adóelkerülés továbbra is aggasztó méreteket ölt. Az állam adóbevétele alig éri el a GDP 15 százalékát. Ezzel az állam óriási összegekt?l esik el, melyeket a gazdaság további fejlesztésére fordíthatna. Hasonló problémákat okoz a korrupció és az épít?ipar túlsúlya is. Habár elemz?k szerint Örményország kétszámjegy? gazdasági növekedési üteme középtávon is fenntartható, a kereskedelem fellendítésével vagy tudás alapú iparágak (így az informatikai szektorban érdekelt vállalatok) megnyerésével el kell kezdenie diverzifikálnia gazdaságát. Ehhez a gazdálkodás kifehérítésén, a bels? verseny kiélezésén és az oktatás fejlesztésén keresztül vezethet az út, ezek azonban már jóval összetettebb reformok, mint amilyen az els? hullám volt.

Örményország elismerésre méltó utat tudhat maga mögött. Mindazonáltal ne feledjük, semmi sem emeli ki annyira a fejl?dést, mint a semmib?l való kezdés. Ha az ország továbbra is a „Kaukázus tigrise” akar maradni, minél el?bb hitet kell tennie a reformok második hulláma mellett.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány