Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Meddig folytatódhat az Egyesült Államok eladósodása?
Les Etats-Unis peuvent-ils s’endetter sans limites?
Anton Brender et Florence Pisani
Alternatives Économiques, n° 261, septembre 2007


Meddig tartható fenn az a helyzet, hogy az Egyesült Államok adóssága évi több százmilliárd dollárral n?? Erre a kérdésre már évek óta egyre többen azt válaszolják: nem sokáig. Az érvelés egyszer?: ha egy állam adóssága évr?l évre növekszik a GDP-hez viszonyítva, akkor szükségszer?en el kell érnie egy pontot, amikor ez már nem tartható fenn. Egész egyszer?en azért, mert a külföldi hitelez?k bizalma megrendül, s nem mutatnak további hajlandóságot az adósság finanszírozására, vagy egyenesen visszakövetelik a pénzüket. A valóság ennél természetesen mindig bonyolultabb, s ezért bizonyultak téves riasztásoknak azok a hírek, melyek az ezredforduló után az amerikai gazdaság összeomlásával riogattak.

A nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer az elmúlt negyedszázad alatt hatalmas változáson esett át, s a globalizáció újabb és újabb finanszírozási lehet?ségeket teremtett. A 80-as évek eleje óta a fejlett országok jelent?s külföldi pénzeket vonzottak különböz? aktíváik (részvények, külföldi befektetések stb.) révén, ezzel párhuzamosan azonban természetesen ennek megfelel? tartozást halmoztak fel a külfölddel szemben. Az aktívák és passzívák mérlege az Egyesült Államokban a 80-as évek óta megötszöröz?dött. A hihetetlen eladósodás ellenére az USA 2002 és 2006 között mégis csökkentette nettó külföldi adósságát. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az Egyesült Államok külfölddel szembeni tartozása f?leg dollárban, míg a külföld Egyesült Államokkal szembeni tartozása jelent?s részben más valutákban állt fenn. S mivel a dollár 2001 óta mintegy 20%-ot veszített értékéb?l, a nettó amerikai adósság is visszaszorult. Ezen felül az USA – mint egy jól m?köd? bank – kevesebbet fizet a nála elhelyezett pénzekért, mint amennyi jövedelmet húz a kihelyezett t?kéb?l.

Ez a helyzet sokakat a korábbi túlzott pesszimizmusból hirtelen túlzott optimizmusba lendített át, mivel azt a téves következtetést vonták le, hogy az amerikai eladósodás kizárólag a külföld finanszírozási hajlandóságától függ. A valóságban az eladósodás korlátait nem külföldön, hanem az Egyesült Államokban kell keresni. Érdemes megvizsgálni, mi hajtja az amerikai adósság növekedését! Az állam? Nem, hiszen immár húsz éve megsz?nt az ikerdeficit (azaz az államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya), s az államadósság évek óta csökken?ben van. A vállalatok? Ezek sem, az utóbbi évek növekv? profitja ugyanis az amerikai vállalati szektor számára is lehet?vé tette, hogy beruházási igényeit saját forrásból fedezze, s ne szoruljon hitelekre. Az amerikai eladósodás hátterében sokkal inkább a háztartások túlköltekezése áll, akik az alacsony kamatlábak miatt immár több mint egy évtizede megállíthatatlanul veszik fel a hiteleket. Az így hajtott bels? kereslet tette mellesleg lehet?vé, hogy az amerikai gazdaság különösebb gondok nélkül átvészelje a különböz? válságokat: az 1998-as délkelet-ázsiai pénzügyi válságot, a t?zsdei buborék kipukkanását, a 2001. szeptember 11-i támadást, az olajárak emelkedését. Az adatok elemzéséb?l kit?nik, hogy az amerikai fizetési mérleg hiányának hátterében tulajdonképpen mindig a háztartások hitelfelvétele állt, s éppen ez a tényez? is szab korlátot az eladósodásnak.

2004 óta a Fed növelte a kamatlábakat, hogy visszafogja a háztartások költekezési kedvét. A háztartások azonban lassan reagáltak, s a növekv? kamatterhek ellenére folytatódott a hitelfelvétel. Ebben a különböz? pénzügyi szerepl?k is közrejátszottak, hiszen nem kevés találékonysággal és olykor óvatlansággal akkor is hitelhez juttatták a kérelmez?ket, amikor annak visszafizetése bizonytalan volt. Ennek folyományaként 2005–2006-ban egyre több háztartás jelentette be fizetésképtelenségét. A háztartások eladósodásának mérsékl?dése gátat szabhat a küls? adósság növekedésének. Az elkövetkez? évek központi kérdése ezért nem az lesz, honnan teremthet? el? az amerikai adósságot tápláló külföldi t?ke, hanem sokkal inkább az, mi történik, ha erre a pénzre már nem lesz szükség.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány