Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nyugdíjreform, befektetéskorlátozások és a t?kepiacok
Pension Reform, Investment Restrictions and Capital Markets
PDP/04/4
By Jorge E. Roldos
IMF Working Paper, September 2004


A nyugdíjrendszerek reformját alapvet?en politikai és demográfiai tényez?k teszik napról napra fontosabb kérdéssé, amelyek hosszabb távon m?ködésképtelenné teszik az országok hagyományos, járulékos rendszer? nyugdíjellátását (pay-as-you-go; PAYGsystems). Bár a fejlett országok törekvései egyértelm?en a teljes önfinanszírozású rendszerek megteremtése felé irányulnak, az egyes fejl?d? országokban tapasztalható privát menedzselés? rendszerek további el?nyöket jelenthetnek a t?kepiacok számára is. Ezek az el?nyök a nyugdíjalapok befektetési korlátai által determinálva vannak. Ebben a tanulmányban ezeket az el?nyöket igyekeztünk számba venni.

A fejl?d? piacok számban a jellegüknél jóval merészebb és nagyobb ambíciókat felmutató nyugdíjreformokba kezdtek. Latin- Amerikában Chile játszott vezet? szerepet, s mára az egész szubkontinensen elindította a reformtörekvéseket. De hasonlóan er?teljes jelekkel találkozhatunk Kelet-Európában is, ahol megjelentek és egyre nagyobb teret hódítanak a privát nyugdíj-befektetési szisztémák. Ezeknek a reformfolyamatoknak az eddigi eredményei nagyjából minden esetben sikeresnek mondhatóak (különösen Chilében). Az már most látszik, hogy a szociális szektor ezen ágazatának reformjai nem hagyják érintetlenül a gazdaság más tényez?it sem.

A jelenlegi becslések szerint a reformfolyamatok keresztülviv?i el?tt hat kritikus kihívás áll, konkrétan:

– Kötelez? vagy önkéntes jelleg?nek kell-e lennie az új rendszernek?

– Hogyan történne a) a finanszírozás és b) hogyan strukturálnák a hasznot?

– Mekkorák a rendszer átalakításának költségei?

– Milyen legyen az új rendszer a) m?ködési és b) szabályozási struktúrája?

A fenti kihívásoknak való megfelelésre egyel?re a fejl?d? országokban mutatkozik nagyobb hajlandóság, ugyanakkor a reform mind az érett, mint a fejl?d? államokban kvantitatív és kvalitatív hasznot egyaránt el?irányoz a lokális piac szerepl?inek. Ezeknek a hasznoknak a legnagyobb része a helyi kötvénypiacokon koncentrálódik, részben a portfólióválasztás szabályozott megkötéseinek köszönhet?en.

A chilei példa azt bizonyítja, hogy a reformokban a szabályozás fokozatos változtatásával történ? el?relépés a kívánatos. Ugyanakkor a chilei példát követ?knek lehet?ségük van rá, hogy az el?ttük járó(k) hibáiból tanulva sikeresebben – s ennek megfelel?en akár kevésbé fokozatos módon – hajtsák végre a reformokat. Mindenképpen id?t kell adni azonban a felügyeleti szerveknek és a szabályozó intézményeknek arra, hogy megteremtsék a kapacitásukat az új rendszer új termékeinek és technikáinak feldolgozására. Kutatásaink szerint a nyugdíjreform legnagyobb kockázatát még mindig a rendszerek közötti átmenet költségei jelentik, amelyek legkézzelfoghatóbb példája a makroökonómiai instabilitás lehet.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány