Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Európa: politika vagy halál
Europe: Politics or Die
By Olaf Cramme
openDemocracy, September 17, 2007


2007 júniusában Európa állam- és kormányf?i megállapodtak arról, hogy egy új reformszerz?désben foglalják össze az Európai Unió intézményi felépítését. A portugál elnökség októberben kívánja lezárni a szerz?dést, elmozdítva ezzel a közösséget a holtpontról, ahova két évvel ezel?tt, az alkotmánytervezet francia és holland elutasítása után került.

E reformszerz?dés jelent?ségét nem szabad alábecsülni. Az immáron 27 tagállamot számláló Európai Uniónak fel kell frissíteni joganyagát, ha hatékonyan kíván tovább m?ködni. A reformra emellett a változó világ olyan új kihívásaink való megfelelés miatt is szükség van, mint a globális éghajlatváltozás, az energetika geopolitikájának átalakulása, a jelenlegi fiskális instabilitás felszámolása, és a migrációval, illetve az integrációval kapcsolatban felmerül? feszültségek megoldása.

De mi jön ezután? A szerz?dés tet? alá hozásával ugyanis nem tekinthet? lezártnak az Unió jöv?jét illet? vita, mely eddig igazán csak Brüsszel bürokratikus berkeiben folyt, a végs? döntések viszont a gazdasági és társadalmi hatásokon keresztül mindnyájunkat érintettek. Ennek ellenére nemzeti politikusainak továbbra is jelentéktelennek igyekeznek feltüntetni Brüsszel egyre növekv? hatalmát, ezáltal akaratlanul is az euroszkepticizmus érveit er?sítve az állampolgárokban. Így nem csoda, hogy csak fokozódik az európai demokratikus deficit.

Az európai vezet?k által oly gyakran hangoztatott európai állampolgárság épp azt lenne hivatott szolgálni, hogy mindannyiunk számára elérhet?vé váljon a döntések befolyásolásának lehet?sége, hogy ezáltal részt vehessünk társadalmunk jobbá tételében. Az európai technokrácia azonban jellegéb?l adódóan a gyakorlatban épp ellentétes hatást ér el, távolabb sodorja az embereket az európai állampolgárság gondolatától, az európai integráció alapvet? értékeit?l. S?t, ami még rosszabb, bizonytalanságba taszítja az embereket, mely aztán a hamis populizmusnak táptalajt adó politikai küzd?tér kialakulásához vezethet.

E dilemmát úgy t?nik, csak kevés európai politikusnak sikerült felismernie. Ezek egyike Nicolas Sarkozy, aki jóval átpolitizáltabb Európát szeretne látni, amely „megvédi állampolgárait, nem pedig aggasztja ?ket”. Ennek fényében júniusban az állam- és kormányf?i konferencián fel is lépett annak érdekében, hogy az új tervezetb?l vegyék ki „a szabad és zavartalan verseny” pontot az alapelvek közül. De ugyanígy a franciák érdekeinek védelmében illette kritikával az Európai Központi Bank monetáris politikáját is.

Az EU átpolitizálódása így az európai harmónia végét jelentené? Természetesen más vezet?knek is meg kellene határoznia legf?bb érdekeiket. Ez esetben ugyanis az érdekek és érvek összeütközése jóval er?teljesebben kerülne a felszínre, mellyel ismét felkeltené az emberek érdekl?dését Európa iránt, és egy nyílt vitát generálna a követend? politikai irányvonalról. Az új szerz?désben szerepl?, a demokratikusság és a szubszidiaritás elemeit er?síteni kívánó kitételek megfelel? kezdeti lépések lehetnek ezen az úton, önmagukban azonban semmit sem érnek. A tárgyalóasztalon lév? ügyek er?teljesebb politikai támogatottságot igényelnek.

Az Európai Unió átpolitizálása rendkívüli kihívás. Nagyban függ a globalizáció és az EU bels? fejleményei, így a b?vítés vagy az euró bevezetése, következményeinek megértését?l. A politikusoknak fel kell ezeket ismerniük, és el kell fogadniuk a nemzeti keretek között történ? politikai cselekvés és érdekérvényesítés korlátoltságát. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Unió jöv?jét illet? vitát er?teljesebben issza át a politika. Egyes európai vezet?k már kezdik érteni ezt. A kérdés csak az, hogy példájuk követ?kre talál-e.





© 2005-2017, Polgári Szemle Alapítvány