Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A dollár szerencséje
The Luck of the Buck
By Alex Davidson
Forbes Magazine, October 15, 2007


Az amerikai dollár nincs jó állapotban. Az elmúlt öt évben 29 százalékot gyengült az euróval szemben, így az Európába utazó amerikai turistáknak nem olyan olcsó a Champs-Elyseés-n kávézgatni.

A f? gazdasági folyamatok tükrében ésszer?nek t?nik a dollár árfolyamának esése. Az amerikai gazdaság növekedésének lassulása nem épp a dollár keresletének növekedése irányába hat. A lakosság magas eladósodottsági szintje és a GDP 5,5 százalékát kitev? folyó fizetési mérleg-hiány sem az egészséges gazdaság képét festi a valutakeresked?k számára. A Fed hitelpiacok stabilizálása érdekében tett szeptemberi fél százalékpontos kamatcsökkentése (4,75 százalékra) sem növelte az amerikai rögzített kamatozású értékpapírok vonzerejét. A dollár végleg elindult volna a hanyatlás útján? Nem, véli Mark Farrington, a londoni székhely? Principal Global Investors valutakereskedelmi részlegének vezet?je. A dollár gyengülése véleménye szerint sokkal inkább ciklikus természet?, mint strukturális gyöker?, így 2008-ra a zöldhasú er?södését várja.

Farrington elveti azokat a nézeteket, melyek szerint a dollár hosszú távon is gyenge marad. „Amerikában ugyanis nincs semmiféle kártyavár, melynek az összeomlásától kellene tartanunk” – mondja. Optimizmusa az amerikai gazdaság erején nyugszik, ami 13 billió dolláros értékével még mindig a legnagyobb a világon, messze a legrugalmasabb, tehát valutája iránt mindig is magas lesz a kereslet. Véleménye szerint a folyó fizetési mérleg javulása és a gazdaság növekedésének felgyorsulása megfordítja a tendenciát, az ingatlanpiac lelassulása, és a másodlagos hitelpiaci válság hullámainak visszaver?dése el?bb-utóbb véget ér.

Rendkívül beszédes, hogy a világ jegybankjai még mindig nagy volumenben fektetnek dollár alapú értékpapírokba, els?sorban amerikai kincstári kötvényekbe. Jelenleg a világ devizatartalékainak 65 százaléka van dollárban, 30 százaléka euróban és 5 százaléka egyéb valutákban. Igaz, az európai egységes valuta bevezetése el?tt a dollár még 80 százalékos részesedést hasított ki magának a világ devizatartalékaiból, de Farrington szerint a mai megoszlás nem változik nagyobb mértékben.

A dollár árfolyama a fonttól és az eurótól is függ. A gyengülésben nagy szerepet játszanak az eltér? kamatlábak. Volt id?, amikor a fontot még 1,5 dollárért váltották. Ma az árfolyam 2 dollár/font. Ennek hátterében az áll, hogy a 90-es évek folyamán a Bank of England sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett az infláció visszaszorítására, mint a Fed, így a brit jegybanki kamatláb jelenleg 5,75 százalék. Így mindaddig, amíg a font tartja a 2 dolláros árfolyamot, a valutaspekulánsok dollárhiteleket vehetnek föl, majd azokat fontra váltva magasabb kamatláb mellett fektethetik be pénzüket. Részben az ilyen ügyleteknek tudható be, hogy a font árfolyama magas, míg a dolláré alacsony. Hamarosan eljöhetnek azok a napok, mikor ezek a spekulánsok visszaváltják fontjukat dollárra, hogy visszafizessék hiteleiket.

Ezzel szemben az Európai Központi Bank (ECB) az amerikainál alacsonyabban, 4 százalékon tarja az irányadó kamatlábat. Az ECB azonban elmozdulni látszik a fiskális restrikció irányába, míg a Fed épp gyors kamatcsökkentéssel és a pénzkínálat növelésével igyekszik stabilizálni a pénzpiacot. Japánban alacsonyabb a kamatláb, mint Amerikában, masszív kereskedelmi többlettel rendelkezik Amerika irányában, a jen mégis gyengül a dollárral szemben.

Farrington azzal számol, hogy a dollár fokozatosan er?södik az euróval, és még gyorsabb ütemben a jennel szemben. Véleményét arra alapozza, hogy szerint az ECB 2008 nyarára fel fog hagyni a monetáris restrikcióval, a Fed pedig az infláció visszaszorítása érdekében 2008 végére ismét növeli az irányadó kamatlábat.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány