Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A globalizáció egyre több problémát hoz
The World: More Globalized, More Troubled
By Lee Kuan Yew
Forbes Magazine, October 25, 2007


A globalizáció el?ször 1997-ben, az ázsiai pénzügyi válság alkalmával mutatta meg erejét a részvénypiacon. Habár a fejlett világ piacai gyakorlatilag érintetlenek maradtak, a válság alig pár napon belül Ázsia szinte minden feltörekv? gazdaságára kiterjedt. A krízis akkor mérgesedett el, mikor a thaiföldi központi bank kifutott valutatartalékaiból, és nem tudta megakadályozni a befektet?k menekülését. Thai vállalatok súlyosan eladósodtak a külföldi bankok, els?sorban amerikai pénzintézetek irányába, miközben az intézményi befektet?k dollármilliárdokat fektettek a feltörekv? délkelet-ázsiai gazdaságok vállalatainak értékpapírjaiba. A válság során ?k voltak az els?k, akik f?vesztve menekültek a térségb?l, így a részvénypiaci likviditás hirtelen visszaesésének képtelen volt ellenállni a thai, a maláj, az indonéziai és a dél-korai központi bank.

Latin-amerikai tapasztalatokra alapozva az IMF pedig olyan eszközökhöz nyúlt, melyek sokak szerint csak tovább mélyítettek a válságon. Számos bank és vállalat ment cs?dbe. Mára azonban a tíz évvel korábbival szemben az ázsiai országok költségvetése folyamatos többletet mutat, miközben vaskos valutatartalékokat halmoznak föl. A korábbi válságokhoz hasonlóan a július, augusztusi amerikai jelzáloghitel-piaci folyamatok azonnal érzékeltették hatásukat Európában, Japánban, majd pedig a feltörekv? Ázsiában is. A másodlagos hitelpiaci válság els?sorban amerikai betegség, de a CDO-kon (collateralized debt obligation) keresztül hamar elérte az európai bankokat és biztosítótársaságokat, majd a három legnagyobb kínai pénzintézetet is. Habár az ázsiai pénzintézetek és biztosítótársaságok veszteségei korántsem rúgtak oly nagyra, mint amerikai versenytársaikéi, a részvénypiac esésnek indult. Ez jól példázza, mily mértékben függenek Ázsia gazdaságai az amerikai fogyasztóktól. Így tehát ha a jelenleg még csak t?kepiaci válság a reálgazdaságot is eléri, visszaesik az amerikai lakossági kereslet, azaz csökken az ázsiai export volumene, így lassul a gazdasági növekedés is.

Az elmúlt tíz év folyamán a világgazdaság súlypontjai markánsan átrendez?dtek. 1997-ben Kína és India még gyenge játékosoknak számítottak, ma viszont a világgazdaság dinamikájának két legf?bb letéteményese.

Az egyre kiterjedtebb gazdasági sebezhet?ség és a válságok érvényesülési körének kiszélesedése mellett más veszélyek is fenyegetik a világot. Megjelent a globális terrorizmus, az iszlám fundamentalizmus. A Szovjetunió összeomlása utáni terrortámadások vészjósló jelei ellenére az igazi fordulatot, e fenyegetés komolyra fordulását csak 2001. szeptember 11-e hozta el. Aztán ott van a klímaváltozás, ami talán még az el?bbinél is komolyabb probléma; emberek milliói, s?t milliárdjai szenvedhetnek majd a globális felmelegedés miatt.

A világ egyetlen szuperhatalma, az Egyesült Államok pedig, az iraki háború csomóit bogozgatva, az iráni atomprogram megfékezésén rágódva, és a közel-keleti békefolyamat útveszt?iben bolyongva, meglehet?sen gyenge képet fest. Mindazonáltal viseltessünk is bármily el?ítéletekkel az Egyesült Államokkal és politikájával kapcsolatban, el kell ismernünk, hogy nélküle a világ problémáinak egyike sem megoldható. A világ vezet?i tudják, hogy Amerika egyszer ismét felülkerekedik nehézségein, mivel továbbra is a világ legdinamikusabb társadalma alkotja, a világ leginnovatívabb gazdaságát tudhatja magáénak, a legfejlettebb technológiákat alkalmazza mind a civil, mind a katonai fronton. A gondok orvoslásában tehát inkább az Egyesült Államoktól várhatunk segítséget, mint az Amerika-ellenes Oroszország folyamatos vétója által megbénított Biztonsági Tanácstól.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány