Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az indiai gyáripar felfutása
Firing Up India’s Factories
By Manjeet Kripalani
Business Week, October 15, 2007


Sriperumbudur mind ez idáig arról volt nevezetes, hogy itt ölték meg Fajiv Ghandit 1991-ben. Ma azonban a Chenniától nem messze fekv? kisváros már nem csak e merényletr?l híres. Sriperumbudur iparnegyedében sorra épülnek olyan nagy nemzetközi vállalatok összeszerel? üzemei, mint a Nokia, a Motorola vagy a Hyundai, mely utóbbi indiai gyáraiból évi 350 000 autót szeretne forgalomba hozni. Azonban Chennia körzetében máshol is új ipari parkok létesülnek, ahol olyan vállalatok is megtelepszenek, mint a professzionalizmusáról jól ismert német BMW.

India neve mind ez idáig els?sorban az informatikai outsourcing f? állomásaként volt ismert a világgazdaságban. A gyáripari folyamatok kihelyezése nem igazán volt eddig jellemz?. Az elmúlt 2 évben ez megváltozott. A gyáripar vált az ország új húzóágazatává. Az elmúlt egy évben az ipari termelés 12,5 százalékkal növekedett. A kiterjedt hazai piacnak, az olcsó és szakképzett munkaer?nek és – végre – a kormányzati hátszélnek köszönhet?en az ország versenybe szállhat Kínával az összeszerel? üzemeket a feltörekv? gazdaságokba kihelyezni kívánó ipari óriások kegyeiért. „A gyáripar India jöv?jének egyik f? letéteményese, a reálgazdaság megszilárdításának kit?n? eszköze” – véli Ravi Uppal, a svájci székhely? gépipari ABB Csoport világpiacokat elemz? osztályának vezet?je egy 200 millió dollár érték? indiai b?vítés közepette.

A szektor feléledése sokat váratott magára. A csaknem öt évtizedes kormányzati megszorítások elmaradottságra kárhoztatták India gyárait. Az informatikai szektor már évek óta rohamosan fejl?dik az országban, mégis mindent összevetve is csupán 2 millió embert foglalkoztat – ott, ahol minden évben 14 millió új munkavállaló jelenik meg a munkaer?piacon. Eközben a gyáriparban mindössze évente 1 millió új munkahely válik elérhet?vé, aminek legalább az ötszörösére lenne igény. A százmilliók szegénységb?l való kiemeléséhez pedig Indiának, éppúgy mint Kínának, olyan exportorientált iparágakban kellene kiemelkednie, mint a textilipar, a játékok vagy elektronikai cikkek gyártása. Az új telepek pedig a hazai piac kielégítése mellett els?sorban tengerentúli piacok ellátását célozzák meg. A gyáripar megtelepedésével így az indiai export volumene is jelent?s ütemben növekszik majd.

Miközben a technológiai óriások befektetései is hatalmasak, a gyáripar jellegéb?l adódóan ezt is túlszárnyalja. Az ország kereskedelmi központjának számító Mumbai közelében a Volkswagen, a Hyundai, a General Motors, a Fiat és a Tata együttesen 4 milliárd dollár értékben tervezi az új összeszerel? üzemek felhúzását. A koreai acélipari vállalat, a Posco 12 milliárd dollárt szán indiai megtelepedésére, luxemburgi székhely? versenytársa, az ArcelorMittal pedig 20 milliárdot. Márciusban a Hewlett-Packard második indiai bázisát nyitotta meg Delhi mellett. De a Capgermini tanácsadói iroda által megkérdezett 340 transznacionális vállalat további 40 százaléka tervezi, hogy új ipari telephelyeket létesít Indiában 2012-ig. A vezet?k azt azzal indokolják, hogy a kínai költségek egyre növekednek, az indiai kormányt pedig jóval támogatóbbnak találják.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne akadnának problémák. Az indiai infrastruktúra fejl?dik, azonban rendkívül lassan. Az energiaellátás bizonytalan, így az új gyáraknak gondoskodniuk kell saját generátorról. A kiköt?k túlzsúfoltak. Emellett a munkajogi el?írások, a szövetségi és a helyi hatóságok folyamatos jogvitái is sok fejtörést okoznak a vállalatvezet?k számára. Ezt V. Krishnamurthy, a Nemzeti Ipari Versenytanács elnöke is alátámasztja, mondván, hogy „szabályozásaink archaikusak, és nincsenek összhangban a modern India követelményrendszerével”. A kormány mára felismerte, hogy a gyáripar igenis fontos szerepet tölt be a gazdasági fejl?dés serkentésében, így igyekszik mindent megtenni, hogy Indiát kedvez? színben tüntesse fel a befektet?k el?tt. Az indiai gazdasági miniszter például a kínaihoz hasonló különleges jogállású ipari zónák létesítését ajánlotta fel, melyek megbízható energia- és vízellátást, jó utakat, mindemellett gyorsított export- és importeljárást, illetve kisebb bürokratikus terheket kínálnak. A tagállamok versenyében pedig csaknem 300 ilyen ipari zóna n?tte ki magát országszerte, többségük mégis Mumbai, Chennai és Új-Delhi közelében.

Indiában, Kínához hasonlóan, támogatják a beszállítók szoros hálózatainak kiépítését is. A végterméket gyártó nagyvállalatokat hamarosan követik a kisebb alkatrészeket gyártó üzemek is, melyek sok esetben összefognak a helyi vállalkozásokkal. Ez történt a Nokia esetében is. India a világ leggyorsabb ütemben növekv? mobiltelefon-piaca, így nem csoda, hogy idevonzotta a piacvezet? mobilgyártókat. Azonban nemcsak a Nokia érkezett, hanem a cég számára akkumulátorokat gyártó Salcomp, vagy a m?anyag alkatrészeket el?állító Perlos is. Indiába már Tajvanból is rengeteg befektetés érkezik, mely sziget a kínai ipar fejlesztésében is nagy szerepet játszott. A gyáriparban egyre többen ismerik fel, hogy Indiával nem tesznek rossz lóra.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány