Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nagy-Britannia közelg? hitelválsága
Britain’s Coming Credit Crisis
By Kerry Capell
Business Week, September 17, 2007


Van olyan ország, amely jobban ki lenne téve a jelenlegi hitelválság veszélyeinek, mint az Egyesült Államok? Igen. Nagy-Britannia. Európai szomszédaival szemben Britannia sok tekintetben osztozik Amerika pénzügyi jellemvonásaiban, tehát problémáiban is. Az olcsó hitel egy évtizeden át azel?tt soha nem tapasztalt dinamikában tartotta a gazdaság növekedését, megtriplázva az ingatlanok árait, mely növekedés még az amerikait is felülmúlta. A lakossági fogyasztás megszaladt, ami ma az ország kiadásainak közel kétharmadát teszi ki. A gazdaság egésze nagyban függ a pénzügyi szektor teljesítményét?l, jóval nagyobb mértékben, mint az Egyesült Államokban.

Mindezek tükrében a „jelenlegi hitelpiaci válság elhúzódása esetén Nagy-Britannia jóval súlyosabban lesz érintve, mint az Egyesült Államok volt” – mondja Danny Gabay, a londoni székhely? Fanthom Financial Consulting igazgatója. Gabay szerint Nagy-Britanniában a GDP éves növekedése akár a jelenlegi 3 százalék felére is visszaeshet. Hiszen az elmúlt 18 hónapban az ország növekedésének mintegy feléért a pénzügyi és üzleti szféra volt felel?s. Ha egy válság megakasztaná a szektort éltet? kivásárlásokat, vállalatfelvásárlásokat és egyesüléseket, vagy a hitelderivatívák kibocsátását, ezrek kerülhetnek az utcákra.

Épp mint Amerikában, a gazdaság másik f? mozgatórugója a lakosság, mely Britanniában a legeladósodottabb a világon. E hitelállomány értéke 2,7 billió dollárt tesz ki, ami több mint az ország teljes éves gazdasági kibocsátása. A háztartások hitelállománya 166 százaléka a rendelkezésre álló jövedelemnek, mely arány az Egyesült Államokban 124 százalék. Így nem meglep?, hogy a múlt évben a brit bankoknak 18 milliárd érték? gyenge min?sítés? hitelt kellett leírniuk, melynek legnagyobb része lakossági hitel volt.

Az igazi krach az ingatlanárak csökkenésével indulna be. A lassú jövedelemnövekedés ellenére a lakossági fogyasztás továbbra is er?teljes maradt, amint a britek az egyre nagyobb érték? otthonaik fedezetére újabb és újabb hiteleket vettek fel. Ennek nem jelentene problémát, ha az ingatlanárak a következ? öt évben további 40 százalékkal emelkednének – mint ahogyan azt a National Housing Federation szakért?i jósolják.

Mások azonban pesszimistábbak. A legutóbbi, augusztusi adatok szerint éves szintre vetítve az ingatlanpiaci infláció 9,5 százalékos, üteme lassul. S?t, Yorkshireben, Walesben és az ország más részein az ingatlanárak esnek. A lakosság így egyre inkább megérzi a kamatemelések hatásait. Ami azt illeti, 2007 els? felében a tavalyi év ugyanazon id?szakával szemben 30 százalékkal növekedett a háztartások fizet?képtelenségbe sodródásának aránya. Habár a legtöbben úgy vélik, hogy a Bank of England a közelmúltban nem tervezi az alapkamat növelését, a jelzáloghitelek folyósításának terhei növekednek. Ez annak tudható be, hogy a pénzügyi piacok válságának köszönhet?en megn?tt a kockázat és így a kölcsönfolyósítás költsége is a hitelez?k számára, akik ezt a plusz költséget a fogyasztókkal akarják megfizettetni. Idén nyáron a másodlagos jelzáloghitelek költségei 2,5 százalékponttal növekedtek.

Habár a másodlagos hitelek mindössze 10 százalékát teszik ki az összesített brit lakossági hitelállománynak (szemben az amerikai 25 százalékkal), egyre nagyobb közkedveltségnek örvendenek az ún. „selfcert” hitelek, ahol a hitelfelvev?nek nem kell jövedelemigazolást felmutatnia. Egyes szakért?k szerint ez utóbbiak az újonnan kibocsátott hiteleknek csaknem egyharmadát tették ki a tavalyi év során. Mindez azt mutatja, hogy nem lenne nehéz komoly csapást mérni a brit gazdaság két f? tartópillérére. Mivel az ország gazdasága oly nagymértékben függ a lakossági fogyasztástól és a londoni Cityt?l, akár egy kisebb csapásnak is aránytalanul kedvez?tlen következményei lehetnek.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány