Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A szélenergia veszélyei
The Dangers of Wind Power
von Simone Kaiser & Michael Fröhlingsdorf
Der Spiegel, August 24, 2007


Mindenféle el?jel nélkül történt. Egy hirtelen széllökés letépett egy rotort, ami több száz méterrel odébb ért földet. A 2006 novemberében a német Oldenburg régióban történt széler?m?-baleset azonnal aggályokat keltett a térség vezet?iben, akik vizsgálatot indítottak a szélturbinák biztonságos m?ködésével kapcsolatban. A nyáron napvilágot látott eredmények hatására pedig le is állítottak négy széler?m?vet Alsó-Szászországban, mivel a szakért?i elemzések gyártási hibákra világítottak rá. Az iparág elmúlt években tapasztalt felfutása után a gyártóknak és a szakért?knek rá kellett jönniük, hogy a szélenergia nem is biztos, hogy olyan megbízható és biztonságos, mint azt korábban hitték. Ami azt illeti, az elmúlt években jelentett balesetek és m?ködési elégtelenségek a problémák tornyosulását jelzik. A burkolat alatt rejl? motor jóval rövidebb élettartamra hivatott, mint állítják, már kevés használat után is repedések jelennek meg a lapátokon, s?t a talapzaton is, a rövidzárlatok és a felmeleged? propellerek pedig t?zveszélyesek. Pedig a gyártók azt állították, hogy a szélturbinák legalább 20 éven keresztül gond nélkül m?ködnek.

A szériahibás turbinák az egész szektor jó hírét veszélyeztetik, mely szektor az elmúlt években rendkívüli ütemben b?vült. A Német Szélenergia Egyesület beszámolója szerint 2006-ban ismét rekordévet zártak. A szélenergia-ipar 40 százalékkal b?vült, és csaknem 74 000 embert foglalkoztat. Ami azt illeti, Németország világels? a megújuló energiaforrások e formájának hasznosításában. Több mint 19000 turbina m?ködik országszerte, Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter pedig újabb széler?m?veket kíván üzembe állítani az Északi- és a Balti-tenger partvidékén. A szélenergia felfutása nemzeti sikertörténet Németországban. A kormányzati támogatások hátán az iparág több milliárd dolláros üzletté n?tte ki magát. Mivel minden energiaszolgáltató el?re megszabott árakon juthat az er?m?vekhez, rendkívül nagy a kereslet irántuk.

Épp ez okozza a technikai kivitelezés hiányosságait. „Oly mértékben megszaladtak az eladások, hogy alig marad id? a prototípusok tesztelésére” – panaszkodik az egyik mérnök. Egy m?ködési zavar esetén pedig a karbantartásra és a hibák kijavítására hónapokat kell várni, miközben a turbinák bénultan állnak a szélben. Így már e termel?k is úgy vélik, a szélenergia rendkívül kockázatos vállalkozás. A biztosítók mára szigorú karbantartási el?írásokat csatolnak a szélturbinák üzemeltetési engedélyeztetéséhez, egy gépházcsere vagy -javítás pedig akár tíz százalékát is kiteheti az egész er?m? üzembe állítási költségeinek, ami nem kis részt szakít ki a megtermelt profitból.

A hibákat viszont ki kell javítani, hiszen a nem megfelel? technikai állapotban m?köd? széler?m?vek nem kis kockázatot jelentenek. Tavaly decemberben például egy leszakadt rotor egy f?úton landolt, nem sokkal a reggeli csúcsforgalom órái el?tt. Januárban két turbina gyulladt ki. A t?zoltók pedig tehetetlenek voltak, mivel nem volt elég hosszú létrájuk, amivel felérhettek volna az ég? motorszerkezethez. Szintén januárban egy másik, az autópályától nem messze lév? torony tört ketté Schleswig-Holstein tartományban. Brandenburgban pedig a szél letépte egy turbina rotorját, ami százméteres magasságból zuhant egy közút mellé.

A müncheni Allianz Technológiai Központban alapos vizsgálatnak vetették alá a baleseteket. A központ fejleszt?je ezek alapján arra jutott, hogy „a rotoroknak sokkal nagyobb energiával kell a magasban megbirkózniuk, mint amivel eredetileg számoltak”. Azonban ahelyett, hogy az alkalmazott technológia hatékonyságán javítanának, a legtöbb gyártó egyszer?en csak növeli a rotorok méretét. „Lehet, hogy ezáltal nagyobb teljesítményre képesek, de nagyobb ellenállással is szembesülnek”. Ez pedig nemcsak a lapátokra, de a talapzatra is a vártál nagyobb er?hatást fejt ki. A vibráció és a széler?sség folyamatos változása repedéseket generál az oszlopokban, amikben el?bb-utóbb megindul a rozsdásodás. A javítás pedig rendkívül nehéz.

Mindennek ellenére a trend mégis a kisebb turbinák egyre nagyobbakra történ? felváltása. Azáltal ugyanis, hogy a legmegfelel?bbek már foglaltak, a kevésbé szeles vidékeken egyedül a méret növelésével lehet a kívánt kibocsátást elérni. Legalábbis a szárazföldön. Mind ez idáig ugyanis nem épültek tengeri széler?m?telepek Németországban. De csak mind ez idáig. 2030-re ugyanis Sigmar Gabriel 25 000 megawattra szeretné feltornászni a part menti vizekre telepített széler?m?telepek teljesítményét. A fejlesztés azonban komoly technikai kihívás elé állítja a fejleszt?ket. Dániában és Angliában például már be is kellett zárni a tengeri széler?m?veket, mivel képtelenek voltak megbirkózni a szárazföldinél sokkal viszontagságosabb tengeri körülményekkel. A kockázatokkal a német gyártók is tisztában vannak, így könnyen lehet, hogy a nagy tengeri telepek üzembe állítására még néhány évet várni kell.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány