Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

K+F, innováció és gazdasági növekedés: empirikus elemzés
R&D, Innovation, and Economic Growth: An Empyrical Analysis
WP/04/185
By Hulya Ulku
IMF Working Paper, September 2004


Napjaink gazdasági növekedést magyarázó teóriái el?szeretettel koncentrálják figyelmüket a technológiai változásokra, mint a világ gazdaságai modelljeinek alapjaira. Ezen modellek alapján (amelyek úttör?je Romer volt 1986-ban) a technológiai innováció a kutatás- fejlesztésben jön létre, amely az emberi er?forrással való megfelel? gazdálkodás alapján produkálja eredményeit. A folyamat végterméke a min?ségi termék, valamint nagyobb távlatban tartós növekedés a hozamok tekintetében. Ezen modellek szívében az az elképzelés helyezkedik el, amely szerint a fejlesztés jól irányítható és fenntartható növekedést eredményez, s hogy az innováció sikere és a kutatás-fejlesztésben dolgozó emberi er?források mennyisége között folytonos kapcsolat áll fönn.

Ezeket a modelleket már számos alkalommal tesztelték, a magától értet?d?en egyszer? módszerrel: a kutatás-fejlesztés szerepét a teljes faktorális növekedésben összehasonlítva a K+F-ben dolgozó tudományos szakemberek számával (ilyen kutatás volt a Jones nevéhez f?z?d? 1995-ben, Franciaországban, Németországban, Japánban és az Egyesült Államokban).

Ezek a kísérletek azonban els?sorban azt bizonyították be, hogy fenti összefüggés egyáltalán nem evidens. Ugyanakkor azt kétséget kizáróan bebizonyították már (Frantzen 2000, Griffith, Redding and Reenen 2002), hogy egy ország kutatás-fejlesztése és termelékenysége között kapcsolat áll fönn, a fejlett országokban nem is elhanyagolható pozitív hatással. Jelen kutatás eredménye fentieket meger?síti. Er?s pozitív kapcsolat áll fönn az innováció és az egy f?re jutó GDP között az OECD- és a nem OECD-tagországok esetében egyaránt.

Ugyanakkor csak az OECD-tagországok, s azok közül is els?sorban a G-7-ek, Ausztrália, Hollandia, Spanyolország és Svájc képesek növelni saját innovációjukat a kutatás- fejlesztésbe való beruházással. A tény ugyanis az, hogy csak a nagy piaccal rendelkez? OECD-tagországok mozdítják el? innovációjukat a K+F-be való beruházással – ez pedig hozzájárul a piac méretének és a K+F-nek az összefüggését hangsúlyozó elméletek meger?södéséhez (a legutolsó ilyen eredmény? kutatás: Acemoglu and Linn, 2003). Ugyanakkor a kiépült K+F szektorral nem rendelkez? OECDtagországok legnépszer?bb lehet?sége lemaradásaik csökkentésére a technológiai fejlesztés, els?sorban a jelent?s K+F szektorral bíró OECD-tagországokból.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány