Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az ausztrál csodát válság fenyegeti
Finanzkrise bedroht australisches Wunder
von Markus Jäger
WirtschaftsWoche, 29. August 2007


Nobby’s Beach Ausztrália egyik legszebb strandja a Sydney-öbölben. Szép napokon a szörföz?k paradicsoma. Azonban ha a szél a közeli Newcastle teherkiköt?je fel?l fúj, kellemetlen füst lepi el az öblöt. Júniusban a nagy szél a strandra sodorta az egyik szénszállító hajót, ami 25 napon keresztül ott vesztegelt. Ami a szörfösöknek örömet okozott, az bosszúságot a széniparnak. Hónapok óta több mint száz szénszállító hajó vár árura Newcastle el?tt, mivel a kiköt?i infrastruktúra és az ország vasúthálózata elöregedett, a munkaer? is kevés, hogy a hajókat ki tudja szolgálni. A hiány naponta 600 ezer euróba kerül az ausztrál széniparnak.

Ausztrália gazdasága szárnyal, a munkanélküliség 4,2%-os, vagyis gyakorlatilag nincsen. 36%-kal n?tt az új munkahelyek száma 2006-ban. Csak a kormány tömeges munkaer?-toborzó programjának köszönhet?, hogy minden állást be tudtak tölteni. A vállalkozások nagy összegeket fektetnek be, ennek következtében 2005–2006-ra az állam bevételei olyannyira megnövekedtek, hogy 30 év óta el?ször az államháztartás többlettel zárt. A lakosság fogyasztási kedve olyan mértékben n?tt, hogy idén májusban a kormány er?teljes adócsökkentésekkel jutalmazta két kézzel költekez? polgárait. Néhány kétked? közgazdászban felmerül a kérdés, ha egy ország nem tesz mást, mint eladja a területén található nyersanyagokat, szenet, vasércet, rezet, vagy uránt, ez a gazdálkodás meddig folytatható. A valóság mégis teljesen más. A bányászat és a kapcsolódó iparágak Ausztrália nemzeti össztermékének mindössze 6%-át adják, míg a szolgáltatói szektor 80%-ot tesz ki. Ez utóbbi azonban szorosan összefonódott a nyersanyag-kitermeléssel alvállalkozásai, kapcsolt vállalkozásai révén, mint építési vállalatok, szállítási és logisztikai cégek, vagy tervez?i irodák. Ausztrália a világméret? nyersanyag-kereskedelem központja, itt rendezte be központját sok, a kitermelést pénzügyileg finanszírozó vállalkozás is.

Mivel a növekedés stabil, és szakért?k szerint kitart 2008-ban is, 3,3%-os gazdasági növekedéssel lehet számolni idén. A tizenegy éve regnáló konzervatív kormány, élén John Howard miniszterelnökkel liberális gazdaságpolitikát folytat, az OECD reformtörekvéseit messzemen?kig átveszik és hirdetik, amiért többször elismer?en nyilatkozott az országról a világszervezet. Egyébiránt már a nyolcvanas évek elején az el?z? szociáldemokrata kormányzat megkezdte a pénzpiaci liberalizációt és a vámok csökkentését. Ennek következtében az országba deviza áramlott és rohamos növekedésnek indult a külkereskedelem volumene. 1996-ban a hatalomváltással az addig a versenyt?l óvakodó ausztrálok hirtelen átváltoztak dörzsölt befektet?kké. Utakat, repül?tereket, energiaszolgáltatókat privatizáltak, az állam visszavonult, teret ad va a polgárok felel?sségvállalásának. A kormány bevezette az áfát, de ugyanakkor jelent?sen csökkentette a jövedelemadó mértékét. Az elmúlt évben pedig a kormány megfosztotta hatalmától a szakszervezeteket is. Az úgynevezett „Workplace Agreementekkel” megkötik az alapbérekr?l szóló szerz?déseket, ezután pedig a munkaadó és munkavállaló egyénileg tárgyal a bérezésr?l. Kieran Davis, az ABN Amro bank szakért?je szerint ez jó döntés volt, mert az embereknek tetszik a rugalmas munkaer?piac és ezáltal a munkanélküliség is lecsökkent.

Ami a konjunktúra ellen hathat, hogy sok ausztrál hitelt vett fel háza megvásárlásához. Az utóbbi id?szak t?zsdei válságai következtében pedig az ausztrál jegybank felemelte az alapkamatot 6,5%-ra. A lakosság aggódik, hogy ez a kereskedelmi bankokat is hasonló lépésre ösztönzi a hitelek esetében. Bár az államháztartás többletet halmozott fel, a lakosság és a vállalkozások óriási hitelmennyiséget görgetnek maguk el?tt. A rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva a magánszektor hitelterhei az utóbbi 10 évben megduplázódtak, közölte a Reserve Bank of Australia. Egyre több ausztrál vásárol most és fizet kés?bb. Egy ausztrál hitelkártyája átlagosan 3000 dollár hitellel terhelt. Közben egyre n? a költségnyomás. Mindent privatizáltak, az iskoláért, az egészségügyért fizetni kell, s?t az autópályák és alagutak is fizet?sek.

Az egész ország hitelekb?l él. Évtizedek óta az importáruk mennyisége meghaladja az exportot, így a külkereskedelmi mérleg er?s deficitet mutat. A nyílt pénzpiac következtében Ausztrália több pénzt kölcsönöz külföldr?l, mint amennyit önmaga megkeres. „Mai eladósodottságunk mértéke sebezhet?bbé tesz minket, mint valaha”, fogalmazott Chris Richardson, az Access Economics gazdaságkutató intézet igazgatója. Szakért?k attól tartanak, hogy egy krízis a legfontosabb kereskedelmi partnernek számító Kínában, vagy Japánban, illet?leg egy ausztrál pénzügyi válság az ország fizet?képességét alapjaiban rázná meg. Ausztrália egyébként er?sen függ az említett kelet-ázsiai térség nyersanyagéhségét?l is. A mez?gazdaság négy egymást követ? évben silány eredményeket produkált, az export csak a nyersanyag iránti növekv? kereslet miatt növekedett tavaly.

Keith Smith, a University of Tasmania innovációval foglalkozó professzora szerint egyáltalán nem baj, hogy a nyersanyag-kereskedelem a gazdaság mozgatórugója. „Sokan belátják, hogy a nyersanyag-kitermelés mennyire tudásalapú tevékenység, mi ausztrálok jóval többet teszünk, mint egyszer?en kiássuk a föld méhének gyümölcseit.”





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány