Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ukrajna ismét válságban?
Ukraine: What Crisis?
By Jason Bush
Business Week, September 3, 2007


Elég csak körbesétálni Kijev belvárosában, és nehéz nem észrevenni a fejl?dés jeleit. Az ortodox katedrálisok mellett daruk sora emelkedik a magasba, a város tele van a legmodernebb technikai eszközök reklámjaival, miközben nap mint nap telve vannak a kávézók a Függetlenség téren, ami alig három évvel ezel?tt még a narancsos forradalom politikai demonstrációitól volt hangos. Ennek láttán nemigen gondolnánk, hogy az ukrán elnök, Viktor Juscsenkó és a miniszterelnök, Viktor Janukovics között éles hatalmi harc dúl, melynek feszültsége várhatóan a szeptember 30-i parlamenti választások után sem fog enyhülni.

Mindebb?l arra következtethetünk, hogy a Szovjetunió utódállamaiban a politikai instabilitás és a gazdasági válság nem feltétlenül jár kéz a kézben. Az ukrán politikai er?k között tátongó mély szakadék ellenére az ország gazdasága rohamosan fejl?dik, a külföldi befektetések szintje továbbra is magas. 2007 els? félévében a GDP 8 százalékkal növekedett, ami a közgazdászok szerint még tovább gyorsulhat, hála a gazdaság sokoldalúságának. Az export csaknem 40 százalékát még mindig a nyersanyagok és az acél teszi ki, a növekedésért azonban els?dlegesen a gyáripar és a szolgáltatási szektor felel?s. A gépipari termékek termelése 22 százalékkal, az informatikai szolgáltatások exportja pedig 50 százalékkal növekedett 2006 folyamán, utóbbi elérve a 250 millió dollárt.

A befektet?k komoly lehet?ségeket látnak a növekedésben. Idén a kijevi t?zsde forgalma csaknem megduplázódott, összesített t?keértéke 76 milliárd dollár, ami hatszoros növekedés 2004 óta. Az ingatlanpiaci robbanás az elmúlt 12 hónapban 60 százalékkal növelte az ingatlanárakat. A fejl?dés mögött komoly biztosítékot jelent a hazai kereslet folyamatos növekedése. A bels? fogyasztás 2003 óta évente kétszámjegy? értékkel növekedett. A lakosság 70 százaléka megengedheti magának, hogy új háztartási eszközökbe, bútorokba, vagy egyéb tartós használati cikkekbe ruházzon be. Négy évvel ezel?tt mindez még csak a lakosság 40 százalékának volt elérhet?, véli a GfK Group piaci elemz? intézet. „Nyilvánvaló, hogy egyre szélesebb lesz a középosztály rétege” – mondja az intézet egyik vezet? kutatója. Ez pedig vonzza a multinacionális vállalatokat. Júniusban a PepsiCo Inc. 542 millió dollárt fizetett a Sandora megvásárlásáért, amely 50 százalékos piaci részesedéssel bírt az ukrán üdít?ital-piacon. Két hónappal korábban a francia hipermarketlánc, az Auchan lépett be az ukrán piacra. A luxuscikkek iránt is egyre n? a kereslet. 2005-ben nyílt meg Kijev hatemeletes bevásárlóközpontja, az Arena City, ahol francia ruhákat és olasz ékszereket árusító butikoktól kezdve, Porsche, Mercedes és Bentley kereskedésekig minden megtalálható. A Porsche például azzal számol, hogy idén 350 autót tudnak majd értékesíteni, szemben a 2005-ben eladott 100-zal. Nemcsak a prémiummárkák iránt magas azonban a kereslet. Tavaly az új autók forgalma 40 százalékkal növekedett, a szegmens legmagasabb növekedési mutatója Európában, idén pedig várhatóan újabb 25 százalékkal b?vül a piac.

A hitelintézetek is követik a piaci b?vülést. Kijevben a legkülönfélébb bankoknak otthont adó irodaházak emelkednek. Tavaly a felvett kereskedelmi hitelek összértéke 137 százalékkal, 15,5 milliárd dollárra növekedett. Az ukrán bankszektorban rejl? potenciálokat a külföldiek hamar észlelték, így az elmúlt két évben Ukrajna öt legnagyobb bankja sorra külföldi kézbe került. De persze a fejl?désb?l nem veszi ki mindenki a részét. Az országnak még számos területen van mit behoznia. Évi 3000 dolláros egy f?re jutó nemzeti jövedelmével Ukrajna továbbra is Európa egyik legszegényebb országának számít. A 2000 óta tartó 7 százalék fölötti éves növekedés ellenére továbbra sem sikerült kiheverni a 90-es évek posztszovjet átalakulásának következményeit. A termelés még mindig a szovjet érában tapasztalt érték alatt marad. „Ha a jelenlegi helyzetet a tíz évvel ezel?ttivel hasonlítjuk össze, a fejl?dés nyilvánvaló, de ez nem elég gyors ahhoz, hogy a lakosság elvárásait is kielégítse” – véli Mikola Azarov pénzügyminiszter.

Továbbá fennáll az a kockázati tényez? is, hogy a politikai szembenállás lelassítja a gazdasági növekedést, ha a törvényhozás késlekedik meghozni a szükséges törvényeket – így a nyugdíj, az adózás vagy az igazságszolgáltatási reformról szólókat. Azonban a kormány mégsem teljesen tétlen. Júniusban döntés született az acél exportvámjának csökkentésér?l, vagy a szerz?i jogi védelem szigorításáról.

E döntések tovább egyengethetik Ukrajna útját a WTO-tagság felé, melyre várhatóan jöv?re kerülhet sor. Igazából az ellenségeskedés ellenére úgy t?nik, hogy az ukrán politikai elit mégis egyvalamiben egyetért: els?dleges az üzleti környezet javítása. Ez érthet? is, hiszen szinte mindegyikük köt?dik valamilyen nagyobb üzleti érdekcsoporthoz. Habár mind az állami, mind a magánvállalatokra igaz, hogy élükön tehet?s oligarchák állnak, a piacgazdaságra való átállásnak köszönhet?en számos új szerepl? lépett a piacra. Az emberek talán mégis kezdik megérteni, hogy a politika az politika, az üzlet az üzlet.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány