Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az EU sürgeti a szerbek és koszovói albánok közti párbeszédet
EU ruft Serben und Kosovo-Albaner zum Dialog auf
von Jürg Raetler
Neue Zürcher Zeitung, 8. September 2007


Az Európai Unió Szerbiát és a koszovói albánokat is felszólította, jussanak végre eredményre a szakadár dél-szerbiai tartomány jöv?jét illet?en. Belgrád és Pristina új tárgyalási fordulót kell, hogy kezdeményezzen annak reményében, hogy sikerüljön hathatós megoldást találni, fejtette ki Olli Rehn EU b?vítési biztos Portugáliában, az EU külügyminiszterek ülésén. A biztos hozzátette, ha nem születik eredmény, Szerbia még sokáig uniós csatlakozási jelöltként sem jöhet szóba. A jelöltséget egyébként Romano Prodi olasz miniszterelnök vetette fel egy, a Külügyminiszterek Tanácsának címzett levelében. Az olasz kormányf? és külügyminisztere, Massimo D’Alema úgy érveltek, ha Szerbia tagjelölt lenne, azzal megkönnyíthetnék a szerb állampolgárok Schengen-vízumhoz való hozzájutását, és ezt látva a koszovóiak is szívesebben térnének vissza Belgrádhoz. Mindeddig ugyanis a szerb vezetés kategorikusan visszautasította Koszovó teljes függetlenségét. Rehn elképzelhetetlennek tartja az olasz kezdeményezést, szerinte ugyanis el?bb a szerbeknek együtt kéne m?ködniük az Európai Unióval és mindenekel?tt a Hágai Nemzetközi Bírósággal a háborús b?nösök felkutatásában és kiadatásában. „Ez a jelöltségi státus megszerzésének egyetlen járható útja”, fogalmazott a b?vítési biztos.

Wolfgang Ischinger, az EU különmegbízottja nem tartja elképzelhetetlennek a szerbek és albánok békés egyesítését sem. „Ez egyrészr?l politikai akarat, másrészr?l a megfelel? id?zítés kérdése, de az esélye megvan”, mondta Ischinger, aki annak a most felállított háromf?s bizottságnak a tagja, akik a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokat felügyelik. A trojka már folytatott el?zetes egyeztetéseket mindkét féllel, de a szembesítést a szeptember 28-i ENSZ-közgy?lés idejére New Yorkba tervezik. Steinmeier német külügyminiszter az ügy kapcsán kifejtette, eleddig semmilyen közeledés nem történt az álláspontokban. Azt is hozzátette, ha nem történne megállapodás, az EU akkor sem avatkozhatna bele Szerbia és Koszovó ügyeibe, csak annyit tehet, hogy meggy?zi a feleket, a tárgyalásos út a legjárhatóbb. Sok id? viszont nem maradt a megoldásra, mivel december 10-ig kell a trojkának – amely az EU-küldött Ischinger mellett orosz és amerikai diplomatákból áll – elkészítenie els? jelentését a helyzet alakulásáról. Ha addig nem lesz kézzelfogható eredmény, akkor az Európai Uniónak akciótervet kell kidolgoznia. Az Egyesült Államok mindenesetre bejelentette, ha a koszovói albánok egyoldalúan kikiáltják függetlenségüket, Washington kész elismerni a független Koszovó államot. Ez az Uniót kényszerhelyzet elé állíthatja. Egyes európai kormányok attól tartanak, hogy Koszovó függetlenné válásával saját kisebbségi csoportjaik is függetlenedni akarnak majd. Ezek közé tartozik Spanyolország, Magyarország, Szlovákia és Románia, Ciprus és Görögország, ahol jelent?s nemzeti kisebbségek élnek. A portugál külügyminiszter és hivatalban lév? Európa tanácsi elnök, Luis Amado így foglalta össze a helyzet komolyságát: „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt az jelentheti, hogy egy ilyen helyzetben (Koszovó függetlensége) nem lép fel egységesen”.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány