Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Európa menekül az orosz befolyás el?l
Europe’s Escape Routes From Moscow
Jeffrey White
Transitions Online, August 13, 2007


A teljes orosz gázfügg?ségt?l való félelemben az Európai Unió komoly reményeket f?z a tervezett új gázvezetékek lefektetéséhez. Moszkva augusztus eleji döntése, hogy a fizetések elmaradása miatt megfelezi a Fehéroroszországba exportált gáz mennyiségét, fájó és nem is olyan régi emlékeket idézett fel Európában. Az év elején az Oroszország és Belorusszia közötti ár- és vámvita során Moszkva ideiglenesen elzárta a csapokat a Druzsba gázvezetéken, mely Európa más országait sem hagyta érintetlenül. Az orosz gáztól 65 százalékban függ? Csehországban és Szlovákiában felére csökkentek a szállítások. Németországban és Lengyelországban megkezdték a tartalékkészletek felhasználását, és új – így norvég – források felé fordultak. Persze ez nem el?ször történik meg. Emlékezzünk csak vissza 2006 telére, az orosz–ukrán gázárvita következményeire.

Nem csoda, hogy Brüsszelben megkongatták a vészharangokat. Oroszország ugyanis nem fél energetikai dominanciáját kihasználni, ha helyi érdekellentétek rendezésére kerül sor. Az Európai Unió, mint a világ legnagyobb energiaimport?re ráébredt, mily sebezhet? Oroszország el?tt, ha az akár még csak közvetlen szomszédaival szemben kívánja érvényesíteni érdekeit. Ennek fényében nem nehéz megérteni, hogy Brüsszel az elmúlt 18 hónapban miért is támogatta oly nagy lendülettel több, dönt?en Dél-Európát átszel? gázvezeték lefektetésének tervét, melyek célja, hogy diverzifikálva az Unió energiaellátását, csökkentse az Oroszország közvetlen szomszédságában zajló, oly nehezen befolyásolható folyamatoknak való kiszolgáltatottságot, ezáltal lazítva a Moszkvától való függésen.

Nem meglep?, hogy Oroszország igyekszik minél inkább ellenállni az európai diverzifikáció szándékának, és ott ásni alá ez irányú terveit, ahol csak tudja. Az egyik legbiztatóbb projekt, a Nabucco-gázvezeték elé például úgy gördített akadályokat, hogy májusban Türkmenisztánba és Kazahsztánba utazott, ahol megállapodást kötött egy Oroszországba men? gázvezeték megépítésér?l, melyen keresztül komoly olaj- és gázkészleteket kíván elvonni Közép-Ázsiából, hogy aztán azokat jóval magasabb áron értékesíthesse Európában. Oroszország érdeke ugyanis a folyamatos kereslet biztosítása, hiszen jelenleg ? a világ második legnagyobb k?olaj- és földgázexport?re. A földgáz pedig a leggyorsabb ütemben b?vül? energiaforrás Európában. Szakért?k szerint hamarosan átveheti a k?olaj helyét az Unió energiaellátásában. Fariborz Ghadar energetikai szakért?, a Penn State University professzora szerint 2030-ra Európának földgázszükségleteit akár 80 százalékban kell majd importból fedeznie.

Ráadásul a földgáz piaca más, mint a k?olajé. Az olaj ugyanis széles világpiaccal rendelkezik, a készleteket akár a helyszínen, Szingapúr és Rotterdam kiköt?iben is be lehet szerezni anélkül, hogy a beszerz? bárkit?l is egyoldalú függésbe kerülne. Ami azt illeti, az EU olajkészleteinek nagy részét is az oroszországi szállítások fedezik, de elemz?k szerint az olajpiac természete miatt Moszkva itt sokkal visszafogottabban viselkedik. Mindennek ellenére Brüsszel új olajvezetékeket is üzembe szeretne állítani – f?leg Dél-Európában, kikerülve ezzel Ukrajna és Belorusszia ingatag talaját. Ezzel a Balkánon egy új energetikai átjáró alakulhat ki.

Januárban például Macedónia, Bulgária és Albánia megállapodott egy csaknem 1000 kilométer hosszú k?olajvezeték építésében, mely a Fekete-tengerr?l szállítaná az orosz olajat a Mediterráneum térségébe. Jöv?re minden bizonnyal megkezd?dhetnek a Burgasz–Alekszandrupoli vezeték építési munkálatai, melyen keresztül 2011-ben, teljes kapacitáson éves szinten akár 20 millió tonna orosz k?olajat pumpálhatnak a Fekete-tenger partjáról Görögországba. Áprilisban pedig Horvátország, Olaszország, Románia, Szerbia és Szlovénia írta alá az 1400 kilométeres páneurópai vezetékr?l szóló megállapodást, mely teljes kapacitáson évi 40 millió tonna olaj szállítására lesz alkalmas. E vezeték Triesztben csatlakozna a meglév? európai hálózathoz.

Elemz?k szerint Oroszország támogatja e terveket, mivel csak újabb útvonalakat építenek ki, melyeken az orosz olaj Európába juthat. Az ellentéteket sokkal inkább a Nabucco-projekt élezi ki, mely gázvezeték a tervek szerint 3300 kilométeren fut majd a Kaszpi-tengert?l Ausztriáig, Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. Tehát ez lenne az egyetlen vezeték, melyen keresztül a Kaszpi-tengeri gáz Oroszország kikerülésével érkezhetne Európába. Ez pedig jelent?s mértékben aláásná Moszkva jelenlegi pozícióit. Így nem csoda, hogy az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom (ami az ország gázkészleteinek csaknem 90 százaléka felett rendelkezik) mindent latba vet egy alternatív, hasonló vonalon haladó vezeték, a Kék Áramlat megépítése érdekében. Magyarország például azt az ígéretet kapta, hogy a vezeték célországaként Európa gázellátásának kapujává válhat. Így Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavasszal Brüsszellel ellentétes vonalat képviselve elpártolt a Nabucco mell?l a Kék Áramlat javára.

Az orosz mesterkedések ellenére persze a Nabucco-projekt folyamatosan halad el?re – mondja a beruházás vezet?je, Reinhard Mitschek. A tervek szerint 2009-ben kezd?dnek az építési munkálatok. „A gázlel?helyek sokasága miatt egyes események és egyes piaci szerepl?k külön megállapodásai nem veszélyeztetik a projekt sikerét” – állítja.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány