Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Németország és Franciaország: a növekedés útján?
German, France: Groeth for Both
By Jack Ewing
Business Week, June 14, 2007


Németország és Franciaország az elmúlt egy évtizedben kivívta magának az „Európa beteg embere” titulust. De mi történne a kontinensen, ha Európa két legnagyobb gazdasága egyszerre lenne egészséges?

Nicolas Sarkozy elnökségi gy?zelme után ez az eshet?ség egyre valószín?bbnek t?nik. Pártja parlamenti választásokon várható elsöpr? gy?zelme meg is adhatja a megfelel? támogatást a törvényhozás részér?l az új elnöknek, hogy végigvigye reformprogramját, többek között a munkaer?piac flexibilitásának növelését és a szakszervezetek hatalmának visszavágását. Eközben Németország már két éve er?teljes gazdasági növekedést mutat, ami jórészt a kormány reformjai hatására a vállalati szektorban végbement strukturális változásoknak köszönhet?. Tíz éve most fordult el? el?ször, hogy az export rohamos növekedése a hazai szektorokat sem hagyta érintetlenül; jelent?s mértékben csökkent a munkanélküliség, és n?tt a lakossági fogyasztás. „A német vállalatok versenyképességi mutatói a 80-as években tapasztaltakkal vetekszenek, ami érzékelteti is hatását” – mondja Andreas Rees, a UniCredit Markets & Investment Banking közgazdásza. Rees szerint a német gazdaság 2007-ben 2,6 százalékkal, 2008-ban pedig 2,7 százalékkal fog növekedni.

De még mindig túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy a közgazdászok gazdasági robbanásról beszélhetnének. Sarkozy reformjai könnyen megbukhatnak a társadalom ellenállásán, a német fejl?dést pedig akaratlanul is lassítja a nagykoalíció, melybe a két nagy párt a 2005. szeptemberi választások után kényszerült. Továbbá mindkét ország fej?dését megakaszthatja az amerikai gazdasági növekedés ütemének lanyhulása. Azonban ha Franciaországnak sikerülne kilábalnia a politikai és gazdasági stagnálásból – melynek köszönhet?en a francia munkanélküliség a legnagyobb Európában –, az az egész kontinens javára válna. Hiszen „egy ország el?relépése mindenkire nyomást helyez a versenyképesség növelése érdekében” – mondja Gregor Eder, a Dresdner Bank közgazdásza. Németország után most Franciaország vehetné át a reform lendületét az Európai Unióban. Sarkozy minden bizonnyal ki is használja majd er?s mandátumát, és a magabiztos parlamenti hátszelet, hogy meglépje reformjait, így a vállalatokra vagy a túlórázó munkavállalókra nehezed? adóterhek csökkentését. Aurore Wanlin, a londoni székhely? Centre for European Reform kutatóintézet munkatársa szerint „Sarkozy világos stratégiával rendelkezik, amit minél hamarabb véghez is akar vinni”. A változásokra pedig tényleg nagy szükség van. 25 EU tagállam közül egyedül Lengyelországban és Szlovákiában nagyobb a munkanélküliség, mint Franciaországban.

Merkelnek viszont jóval óvatosabban kell bánnia a reformok ügyével, mint ahogyan azt Sarkozy teheti majd a jöv?ben. A nagykoalíció ugyanis folyamatosan kompromisszumokba kényszeríti. Azonban a kancellár asszonynak már így is sikerült komoly eredményeket felmutatnia: növelte a tartományok önállóságát gazdasági kérdésekben, és jelent?s mértékben csökkentette a szövetségi költségvetés hiányát. Viszont ha elegend? politikai t?két sikerül kovácsolnia magának, gyorsíthat a tempón. Ugyanis Sarkozyvel ellentétben ? minimális többséggel nyert a választásokon, azóta azonban népszer?sége folyamatosan növekszik. Egy júniusi felmérés szerint a németek 54 százaléka támogatja elképzeléseit, miközben leger?sebb szocialista versenytársának elfogadottsági mutatója csupán 19 százalékos.

Minden reform csak hosszabb id? után érzékelteti hatását. Iain Begg, a London School of Economics professzora szerint a munkavállalás és a növekedés terén nem várható jelent?s javulás az elkövetkezend? pár évben. Azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a kormány reformjai következetesek, az növelheti a munkáltatók biztonságérzését, akik így hajlandóak lesznek új alkalmazottakat fölvenni. Ezáltal azonnali pozitív eredmények is elérhet?ek. Eric Chaney, a Morgan Stanley közgazdásza szerint ez lehet az üt?kártya. Hiszen „az üzleti élet örömmel fogadja, hogy végre egy elkötelezett reformpárti politikus ül a kormányrúdnál”.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány