Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Úttör? a sivatagban
Pfadfinder in der Wüstensonne
von Ahmet Davutoglu
Die Zeit, 5. Juli 2007


A közel-keleti helyzet stabilizálása lesz a jöv?ben az európai külpolitika legfontosabb feladata. Ebben a kérdésben Törökország lehet Európa legfontosabb partnere. Feltéve, hogy az európai államok szeretnék Törökország közbelépését. A cikk azt járja körül, milyen el?nye is származhat Európának abból, ha a török potenciált felhasználja?

El?ször is a török külpolitika igen haladó szellem?, konstruktív és egyebek mellett otthon van az EU-integráció kérdéseiben is. Törökország a nyugati kapcsolatai mellett jó viszonyban van a közel-keleti térség valamennyi kormányával. Erre mi sem jobb példa, mint a 2006-os libanoni háború. Fuad Siniora libanoni miniszterelnök akkor megkérte Erdogan török kormányf?t, segítsen, és Erdogan három nap alatt telefonon beszélt Bush elnökkel, Blair brit miniszterelnökkel, Annan ENSZ-f?titkárral, Olmert izraeli miniszterelnökkel, valamint Ahmadinedzsad iráni államf?vel. Nincs még egy ország, akinek ilyen kapcsolatai lennének. Törökország két világot köt össze, és kész terve van a közel-keleti rendezésre, mely hat alapelven nyugszik:

1. Biztonság és szabadság közötti egyensúly Törökországban és a régióban. Ha utóbbit feláldozzák el?bbi oltárán, az a Szaddam-féle diktatúrák kialakulásához vezet, ha fordítva történik, az anarchiába torkollhat, mint amilyen a mai iraki helyzet. Meg kell ?rizni a kett? egyensúlyát, ez az EU érdeke is.

2. A konfliktusmentesség politikája, melynek következtében a bels? problémákat nyugodt körülmények között lehet megoldani.

3. Békepolitika, mely a kevésbé békés szomszéd államokra is átsugároz. Korábban Törökország saját területe felett gyakorolt szigorú katonai felügyeletet. Azóta belátta, hogy csak a békés, tárgyalásos út vezet az igazi biztonsághoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az összes szomszédos konfliktusterületr?l, Irakból, Boszniából, Koszovóból a menekültek Törökországot választják.

4. A különböz? partnerekhez f?z?d? kapcsolatoknak nem ellentmondásosnak, hanem egymást kiegészít?nek kell lenniük. Például az Amerikához f?z?d? viszony nem korlátja az európai integrációnak, mint ahogy a Moszkvával kialakított baráti viszony sem kerékköt?je az amerikai, vagy az európai kapcsolatoknak.

5. Dinamikus diplomáciai fellépés a változékony politikai berendezkedés? régióban. Régebben Ankara helyzete a következ? volt: er?s hadsereg, gyenge gazdaság, hiányzó önbizalom és stratégiai hátrány. Mára változott a helyzet, a gazdaság stabil, a biztonsági helyzet er?s, a diplomaták öntudatosan és hatékonyan lépnek fel a konfliktusövezetekben. Erre példa a pápa látogatása 2006-ban. Mindenki krízist?l tartott és óriási siker lett. Az izraeli és arab sajtóban a Törökországgal kapcsolatos cikkek 90 %-a a kisázsiai országot a régióban fontos középhatalomnak, a béke zálogaként mutatja be.

6. Er?sebb szerepvállalás a nemzetközi szervezetekben, mindenekel?tt az ENSZ-ben. Törökország tagja a NATO-nak, az OECD-nek, megfigyel? az Afrikai Unióban, szerepet vállal Afganisztánban, az Iszlám Államok Szervezetének jelenleg egy török, Ekmeleddin Ihsanoglu a vezet?je.

Hogyan segítheti hát egy ilyen széles kapcsolatokkal rendelkez? Törökország az EU-t? Három fogalmat kell ehhez körüljárni: politika, kultúra, és gazdaság. A politikában hatékony párbeszédre van szükség a térség országai között, egy olyan biztonsági rendszer kialakítása érdekében, mint amilyet a Helsinki Záróokmányban fektettek le. Ankara igyekszik már most konferenciákra invitálni a szomszédos országokat. Ebben segít neki a Török-Arab Fórum, valamint az Arab Liga. A kulturális dimenzió tekintetében a nemzetek békés egymás mellett élése a f? cél, mindenekel?tt a városokban. A régió mind etnikailag, mind vallásilag sokszín?, és ez a városokban, Bagdadban, Damaszkuszban, Jeruzsálemben, vagy éppen Bejrutban a legszembet?n?bb, ahol mecsetek, zsinagógák és keresztény templomok váltják egymást. A „civilizációk szövetsége” a kívánt cél, melyet az ENSZ is melegen támogat. Végül a gazdasági dimenzió, mely a béke legfontosabb záloga lehet, a jólét ugyanis elmossa az ellentéteket. Törökország ebben az évben kötött szabadkereskedelmi megállapodást Szíriával és Egyiptommal, a végs? cél egy az egész térségre kiterjed? egységes gazdasági övezet lenne.

Politikai párbeszéd, kulturális együttélés és gazdasági együttm?ködés, ezek lennének hát a megoldások a Közel-Kelet bajaira. Szükséges lenne egy közös politika kidolgozása Törökország és az EU számára, hogy biztosítsa a békét, jólétet és a stabilitást Európában és a Közel-Keleten.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány