Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az egyenl?tlenség jó oldala
An Upside To Unequality?
By James Sherk
Business Week, July 9, 2007


Az amerikai álom a múlté lenne? Sokan vannak ezen a véleményen. ?k következetesen arra mutatnak rá, hogy a társadalom tehet?sebb rétegeinek a jövedelme jóval gyorsabb ütemben növekszik, mint a szegényeké. Eszerint egy osztályok szerint tagozódó társadalommá váltunk, a kisebbség b?ségben él, míg a legtöbbek számára nagyon nehezen megy a meggazdagodás. A legújabb tanulmányok azonban azt jelzik, hogy az egyenl?tlenség akár igazságos, s?t hasznos is lehet.

A Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet (National Bureau of Economic Research) legújabb elemzése szerint az elmúlt generációk alatt kialakult jövedelmi egyenl?tlenség annak tudható be, hogy a vállalatoknál egyre nagyobb szerepet kapott a teljesítmény szerinti bérezés. Mindez azt jelenti, hogy az egyenl?tlenség növekedésének hátterében kell? ok húzódik meg: a gazdaságban megfizetik a kemény munkát.

Önmagában véve az egyenl?tlenség se nem pozitív, se nem negatív. Ami igazán számít, az a jövedelmi egyenl?tlenség. Az egyenl?tlenség egy osztály alapú társadalomban igenis káros, ahol a gazdag családok öröklés és összetartás útján óriási vagyonokat halmoznak fel. A jövedelmi egyenl?tlenség a 17. századi Angliában csak a dolgozók terheinek növekedését jelentette, mint ahogyan jelenti ma is például Szaúd-Arábiában.

Egy olyan társadalomban, ahol a javak érdemek szerint és az elvégzett munka alapján kerülnek elosztásra, az egyenl?tlenség még kedvezhet is az embereknek. Gondoljunk csak Larry Page-re vagy Sergey Binre, a Google alapítóira, akik együttes vagyona 16 milliárd dollárra rúg. Az ? sikerük kétségkívül növelte az amerikai jövedelmi egyenl?tlenséget, azonban a társadalom profitál bel?le. A Google amerikaiak milliói számára teszi lehet?vé, hogy pillanatok alatt megtalálja az interneten azt, amit keres, vagy min?ségi email szolgáltatásban részesüljön ingyen és bérmentve. Page és Brin meggazdagodott ebb?l, de ezzel egy id?ben számos embernek életét is megkönnyítette.

Éppen ezért veszélyes, mikor a kormány beavatkozik az egyenl?tlenség csökkentése érdekében, mely mögött a kemény munka és az innováció áll. A döntéshozóknak meg kellene vizsgálniuk, mi is áll e társadalmi folyamatok mögött. A gazdaság m?ködésének egyik ösztönz? ereje, hogy a jól teljesít?k magasabb jutalomban részesülnek, ami minden bizonnyal a termelékenység növekedésének irányában hat. Az egyes munkavállalók teljesítményének mérését a legújabb technikai vívmányok nagyban megkönnyítették. A teljesítményalapú bérezés aránya 1976-tól 1998-ig 30 százalékról 40 százalékra emelkedett. Napjainkban pedig a fizetett munkavállalók mintegy fele kap teljesítményhez kötött juttatásokat. A vállalatok azért alkalmazzák egyre nagyobb mértékben ezt a rendszert, mert ezzel keményebb munkára ösztönzik az alkalmazottakat.

A Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet szerint a jövedelmi egyenl?tlenség 1976 és 1993 közötti növekedése 23 százalékban a teljesítményalapú bérezésnek tudható be. De még meghökkent?bb, hogy a legmagasabb keres?k 20 százalékánál szinte egyedül a teljesítmény szerinti bérezés a magyarázó tényez?. Azaz a legjobban keres?k a kemény munkának és nem a családi vagyonnak köszönhet?en gazdagodtak meg. A legtöbben azt hiszik, az egyenl?tlenség azt jelenti, hogy a szegény körülmények közé születetteknek sokkal nehezebb lesz el?re jutniuk. Azonban a teljesítményalapú bérezés nemcsak az egyenl?tlenséget növeli, esélyt is ad a felzárkózásra. Az általa keltett versenyben ugyanis a családi háttér egyre kevesebbet számít. Ráadásul a rendszer az átlagos alapbéreket is felfelé hajtja.

A kemény munkát jutalmazó gazdasági berendezkedés tehát igenis növeli a társadalom jövedelmi egyenl?tlenségét, azonban m?ködési elve minden kétséget kizáróan igazságos. A politikusoknak olyan lehet?ségeket teremteniük, melyek mellett általános érvény?vé válhat a kemény munka megfizetése.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány