Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kompromisszum: az új EU-szerz?dés alapvetései
Der Kompromiss – die Grundzüge des neuen EU-Vertrags
Von Magnus Marten
Frankfurter Allgemeine Zeitung, 24. Juni 2007


Megszületett az Európai Unió új szerz?déstervezete. Hosszas viták el?zték meg létrejöttét Brüsszelben, miután az EU állam- és kormányf?i összegy?ltek, hogy a kudarcba fulladt alkotmány romjain egy új alapszerz?dést hozzanak tet? alá. Az eredmény végül egy valóban kompromisszumos megoldás lett, bár a nevébe nem került bele, hogy alkotmány, de számos reformgondolat helyet kapott benne, melyek felsorolása most következik.

Az alkotmány név mell?zése mellett az EU-szimbólumok, mint zászló és himnusz sem neveztetnek néven a szerz?désben, de továbbra is használni fogják ?ket Unió-szerte. Ennél azonban sokkal fontosabb a szavazati arányok megváltoztatása, mely Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányf? ellenállása következtében majdnem meghiúsult. A lengyel tiltakozás következtében a kett?s többség elvét csak 2014-t?l vezetik be egy 2017-ig tartó átmeneti id?szakot is beiktatva. Ekkortól egy döntés akkor születhet meg, ha a tagállamok 55 százaléka igennel szavaz, és ?k együttesen az összlakosság 65 százalékát képviselik

Az Európai Unió történetében el?ször lesz saját külügyminisztere, de Nagy-Britanniára tekintettel nem fogják külügyminiszternek nevezni, hanem az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben illetékes f?megbízottja elnevezést kapja. Az ? hivatala egyesíti majd a korábbi külügyi biztos és a külpolitikai megbízott feladatait. Az Európai Tanács két és fél éves id?szakra elnököt választ a jöv?ben. A miniszterek tanácsának vezetése továbbra is félévente, a korábbi rotációs rendszer szerint tagállamról tagállamra száll. A 2000- ben megalkotott Alapjogi Charta, mely részét képezte volna a tervezett EU-alkotmánynak, ebbe a szerz?déstervezetbe nem került bele, de a szövegben történik rá hivatkozás. A Charta 54 bekezdésb?l áll, mely els?sorban az emberi értékeket, szabadságjogokat, egyenl?séget, szolidaritást, a polgári szabadságjogokat, igazságügyre vonatkozó szabályozásokat tartalmazza. A dokumentum utal az ötven esztend?vel ezel?tt megalkotott Európai Emberjogi Egyezményre, melynek szinte valamennyi rendelkezését tartalmazza, de számos új bekezdéssel is kiegészült, példának okáért az adatvédelemre vonatkozó részekkel, vagy a klónozásra vonatkozó tilalmakkal. A szociális jogokat is beiktatták a Chartába, valamint a vállalkozás szabadságára vonatkozó passzust. A különféle derogációk következtében a Charta úgy került elfogadásra, hogy annak semmilyen kötelez? ereje nincsen a brit jogrendre vonatkozóan. Lengyelország kérésére további megkötést tettek, nevezetesen, hogy az Alapjogi Charta nem írja felül az egyes államok bels? jogait a nyilvános erkölcs, a családjog, valamint az emberek fizikai és erkölcsi integritásának szabályozása tekintetében.

Holland követelésre bekerült a szerz?désbe a nemzetállami parlamentek joga az Európai Bizottság tevékenységének ellen?rzésére. A bizottság által el?terjesztett törvénytervezeteket a nemzetállamok parlamentjei visszaküldhetik újabb megvitatásra, ha ezt a parlamentek több mint fele megszavazza. Széls?séges esetben az egész tervezetet – annak újra megvitatása nélkül – vissza lehet utasítani.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány