Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A német mérleg
Bilan de la présidence allemande du Conseil européen
Mélanie Henneberger
Le Taurillon, le 10 juillet 2007


Meghalt az alkotmány, éljen az alkotmány! Vajon leírható ezzel a formulával a német elnökség mérlege? A valóság sokkal kevésbé lelkesít?, viszont annál bonyolultabb. Úgy t?nik, a német elnökség a tagállamok közötti nézeteltérések és feszültségek ellenére meg?rizte az Alkotmányszerz?dés tervezetének lényegét. Mégsem d?lhetünk hátra, hiszen a történések a napnál is világosabbá tették, hogy az Európai Unió tagállamai között egyáltalán nincs egyetértés sem az integráció célkit?zéseit, sem a politikáit illet?en. Így aztán egyre inkább tanúi lehetünk egy apró kompromisszumok árán tipeg? közös Európa, és egy kétsebességes Európa nehézkes együttélésének.

Az uniós kompromisszum legf?bb eredményei a következ?k: 2009-t?l az Európai Tanács élén két és fél évre megválasztott állandó elnök kerül, aki a félévenként egymást váltó soros elnökségek rendszerét váltja fel. Az EU nemzetközi fellépésének hatékonyságát és kohézióját javítani hivatott közös kül- és biztonságpolitikai f?megbízott jelent?sen meger?södött politikai és jogi értelemben egyaránt. A döntéshozatali rendszert egyszer?sít? kett?s többség elve csorbulatlanul került bele a reformszerz?désbe, annak végleges alkalmazása azonban csak 2017 után garantált. A nemzetállami vétójogok visszaszorításának céljával sor került a min?sített többséggel meghozandó döntések kiterjesztése, s az Európai Parlament szerepét er?sítend?, az együttdöntési eljárás lesz a bevett döntéshozatali mechanizmus. Az új szerz?dés jogi hatállyal ruházza fel az Alapjogi Chartát, amely alól azonban Nagy-Britannia kimaradhat (optout).

A kétségtelen eredmények ellenére nem kerülheti el figyelmünket, hogy az „alkotmány” kifejezés eltörlése, valamint az uniós szimbólumokra (zászló, pénz, himnusz) való utalás kihagyása jelent?sen gyengíti az európai eszmeiséget. Ezzel kapcsolatos elégedetlenségének több európai ország vezet?je is sietett hangot adni. Az új szerz?dés – az Alkotmányszerz?dés tervezetével ellentétben – nem váltja fel az eddigi szerz?déseket, hanem csak módosítja azokat. Ezzel, valamint a kompromisszumok és kivételek sorával inkább az Unió m?ködésének további bonyolódásához járult hozzá, s nem annak átláthatóbbá válásához. Az Alkotmányszerz?dés tervezetér?l rendezett, az elutasító francia és holland referendumok utáni „társadalmi vita” helyett pedig zárt ajtók mögött, hagyományos kormányközi tárgyalások keretében született meg az új szerz?dés, amit már Franciaországban sem kíván népszavazásra bocsátani Nicolas Sarkozy államf?. Az engedmények nélkül azonban aligha léphetett volna ki az EU a korábbi bénultságából.

A német elnökség legfontosabb eredménye az intézményi reform tet? alá hozatala. Ezen felül azonban számos kisebb-nagyobb területen sikerült haladást elérni, így többek között a külföldi mobilhívások díjának mérséklése, az uniós banki tranzakciók egyszer?sítése, a bürokrácia csökkentése, a hitelfelvev?k védelme vagy az Egyesült Államokkal kötött légiközlekedési együttm?ködés terén. Jelent?snek mondható a környezetvédelem terén elért haladás is, melynek következtében az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat 2020-ig ötödével csökkentik, s ugyanilyen mértékben növelik a megújuló energiaforrások arányát energiamérlegükben. A külpolitika terén sovány eredményeket sikerült csak elérni, s szinte semmi haladást sem a Közel-Kelet, Koszovó vagy Oroszország ügyében. Sikerült meger?síteni az igazságügyi és rend?rségi együttm?ködést, valamint szigorítani az uniós bevándorlási politikát azáltal, hogy az EU küls? határainak védelméért felel?s ügynökség, a FRONTEX hatásköreit meger?sítették.

Összességében elmondható tehát, hogy a német elnökség egy sor témában nem várt sikert ért el, míg néhány további kérdésben csupán sovány eredményt tud felmutatni. Mégis figyelemreméltó eredményeket ért el, s el?segítette az integrációs folyamat holtpontról való kilendítését. Most már csak a soron következ? elnökségeken múlik, mit hoznak ki a német elnökség által lefektetett szilárd alapokból.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány