Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Veszélyben a különleges kapcsolat
The New EU Reform Treaty: A Threat to the Special Relationship
By Sally McNamara
The Heritage Foundation, July 6, 2007


A múlt hónap végén kétnapos fárasztó tárgyalássorozat után az Európai Unió állam- és kormányf?i végül megállapodásra jutottak a 2005 nyarán megbukott alkotmány helyébe lép? új szerz?dés els? tervezetér?l. Habár az új dokumentum rövidebb, a régi alkotmány lényegi tartalma többé-kevésbé változatlan maradt. A szerz?déstervezet több területen is növeli a közösségi döntéshozatal hatókörét, így a kül- vagy az energiapolitikában, épp ott, ahol az Egyesült Államok mindig is els?sorban kétoldalú együttm?ködések kialakítására törekedett. Különösen az el?bbi, az EU közös kül- és biztonságpolitikai ambíciói jelenthetnek komoly veszélyt a régóta fennálló angol –amerikai különleges kapcsolatra.

Alkotmány más néven

Habár az európai alkotmányra mondott francia és holland nem kevéssé lehetett volna határozottabb és egyértelm?bb, úgy t?nik, Európa vezet?i mégis rendkívül elégedettek, hogy sikerült az alkotmányt egy új név alatt visszacsempészniük. Mint ahogyan azt Bertie Ahern mondta a találkozó után: „Megtartottuk mindazt, amiben még 2004-ben megállapodtunk, […] azzal a különbséggel, hogy ezt már nem alkotmánynak hívjuk.” A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier szerint pedig az új szerz?dés „meg?rizte az alkotmányos szerz?dés tárgyalási eredményeit”. De Elmar Brok, a neves európai parlamenti képvisel? is úgy nyilatkozott, „hogy a kompromisszumok ellenére sikerült megvédeni az alkotmányos szerz?dés lényegi tartalmát”. Az új szerz?dés meg?rzi az európai szuperállam alkotmányban meghatározott f? bástyáit, így az önálló jogi személyiséget, az állandó elnökséget, a közösségi ügyész intézményét és az európai külügyminiszter posztját – habár nem ezen a néven. Növeli továbbá a min?sített többségi szavazás alkalmazási körét, f?leg olyan területeken, mint a külpolitika, az energiapolitika, a közlekedési politika, az ?rpolitika, csaknem 30 százalékkal csökkentve a brit vétó érvényesülési felületét. Összességében tehát az új szerz?dés nagy lépést jelent az „egyre egységesül? Európa” felé. A szerz?dés középpontjában álló szakpolitikák átalakításának, így f?leg a közös kül- és biztonságpolitika, illetve az európai védelmi és biztonságpolitika reformjának f? célja, hogy a kontinens képes legyen ellensúlyt képezni az Egyesült Államok szuperhatalmával szemben. Nem is csoda, hiszen e célkit?zés a hidegháború vége óta folyamatosan ott zsong Európa vezet?inek fejében.

Az Egyesült Államok és a terrorizmus ellen folytatott küzdelemben vele együtt részt vev? partnerek számára szintén int? jel lehet, hogy az új szerz?dés negyven területen b?víti ki az Európai Parlament hatáskörét. Annak a szervezetnek a hatáskörét, mely továbbra is az Amerika által a terrorizmus ellen folytatott hadjárat hangos kritikusa. A terroristagyanús személyek elfogásával kapcsolatos vizsgálóbizottság például elérte, hogy folyamatosan napirenden tartsa az amerikai külpolitika hiányosságait, miközben azonban semmilyen alternatívát nem tudott kínálni a világot fenyeget? legnagyobb veszéllyel, a globális terrorizmussal szemben. Az Európai Parlament úgy hiszi, hogy a szupranacionális intézményeknek, így neki vagy az ENSZ-nek kell az egyedüli döntéshozónak lennie a fegyveres er?szak alkalmazásának kérdésében, a szimmetrikus és aszimmetrikus fegyverviselés szabályainak meghatározásában. Ez az elképzelés azonban a terrorizmus ellen folytatott harc során szöges ellentétben áll az Egyesült Államok (és Európa) érdekeivel.

Végül pedig az Egyesült Államoknak tartania kell az új francia elnök, Nicolas Sarkozy elkötelezettségét?l is aziránt, hogy megváltoztassa a szabadpiaci verseny érvényesülésének szabályait az Unióban. Sarkozy még csak nem is rejtette véka alá ez irányú szándékait: „A protekció többé nem lehet tabu” – mondta. A francia farmereknek a közösségi agrárpolitika keretei között nyújtott támogatás már így is gátat szabott a dohai forduló sikerének. De a kereskedelempolitika terén mutatott váltakozó brüsszeli hozzáállás is sok borsot tört már Washington orra alá, amit csak még veszélyesebbé tesz, ha Európában gyengül a szabad verseny feltételrendszere. Amerika számára komoly gondot okozhat, ha legnagyobb világkereskedelmi partnerében feléled a protekcionizmus lángja.

A britek nagy árulása

Hivatalának utolsó napján Tony Blairnek még sikerült opt-outot kiharcolnia az Alapvet? Jogok Chartája alól, és megvédenie a brit külpolitika irányának önálló meghatározásához való jogát. Azzal tért vissza Brüsszelb?l, hogy minden téren megvédte országa alapvet? nemzeti érdekeit. Habár a szerz?dés leszögezi, hogy a külpolitika kurzusának meghatározása továbbra is nemzeti hatáskörben marad, azt is kimondja, hogy tovább er?södik a közösségi kül- és biztonságpolitika, melynek az Egyesült Királyság is résztvev?je: „Az Unió illetékessége közös kül- és biztonságpolitika terén a külpolitika minden területét és a védelmi politika minden kérdését lefedi, beleértve a védelmi politika közösségi kereteinek fejlesztését, ami elvezethet a közös védelem kialakulásához.”

A szerz?dés szerint a hatalmában megszilárdított európai külügyminiszternek jogában áll majd felszólalni az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésein, és ? állíthatja össze az EU-missziókat. A közös kül- és biztonságpolitika keretei között már így is több mint egy tucat küldetésben vesznek részt európai katonák. A megnövelt jogkörrel bíró, nagyobb büdzsével megtámogatott és külön diplomáciai hivatallal rendelkez? kül- és biztonságpolitikai f?képvisel? nem rendelkezik ugyan külügyminiszteri titulussal, de annak jogköreit gyakorolja majd. Az EU föderális jellegének további er?södése pedig nagyban csökkentheti Nagy-Britannia önállóságát abban, hogy saját szövetségi rendszert építsen ki, tartson fenn, és hogy önálló külpolitikát folytasson. A legnagyobb csapást az Amerikával ápolt különleges kapcsolat szenvedné. Azonban sem politikai, sem diplomáciai, sem gazdasági szempontból nem volna kifizet?d? Nagy-Britannia figyelmét kizárólag Európára korlátozni.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány