Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Páni félelem az éghajlatváltozástól
Die Klima-Histerie
Cicero, 8. Juli 2007


Az emberiség egy elkerülhetetlen éghajlati katasztrófa el?tt áll, ezt a következtetést vonhatjuk le az utóbbi hetek-hónapok eseményeib?l. Valóban ilyen sötét a kép?

Németország-szerte ún. klímabiztosok fordulnak meg a bevásárlóközpontokban és az emberek által vásárolt áruk eredete, szállítása és egyéb paraméterei alapján ismertetik a vásárlókkal, hogy a kérdéses termék milyen mértékben szennyezte a környezetet, mekkora mennyiség? szén-dioxid szabadult fel gyártási folyamata során. A hamburgi f?polgármester középiskolások százaival nézette meg moziban Al Gore „Kellemetlen igazság” cím? dokumentumfilmjét, míg a szövetségi környezetvédelmi miniszter, Sigmar Gabriel ingyen osztott szét hatezer DVD-t a diákok között, hogy megismerkedjenek a filmmel és üzenetével. A bajor gimnáziumok tanulói roadshow-t indítottak „Éghajlat-expedíció” (Klimaexpedition) néven. A legutolsó kétked?ket is meggy?zend?, a hivatalos állami televízióban bejelentették, a gyerekek a védekezés nagykövetei. A 12 esztend?s Carla Zeller a néhány perces rövidfilmben ?szintén fejti ki, hogy fél Németország víz alá kerülhet, és a földeken semmi nem terem majd. A klímabiztosok és a kis Carla mellett a leghatásosabb éghajlati jelkép Knut, a kis jegesmedve. A berlini állatkert kis jövevényét olvadó jégtáblán ábrázolják, ezzel rámutatva, milyen komoly a helyzet. Az ugyan mellékes, hogy a jegesmedvék az evolúció során több hatalmas éghajlatváltozást, globális felmelegedést túléltek már, és csak az utóbbi ötven évben számuk 5 ezerr?l 25 ezerre növekedett. De ki tör?dik ezzel. A jegesmedvék márpedig kihalnak és kész! (sic)

A Bild magazin és a Greenpeace alkotta nagykoalíció boldog, hurrá, megmentjük a világot! A Lidl szupermarketlánc kötött áron árusítja a Greenpeace magazint, ezzel támogatva a világmegment? programot. A bankok és t?zsdék elégedettek, adják, veszik a károsanyag-kibocsátási jogokat. A biztosítók hatalmas bevételeket könyvelhetnek el az id?járás okozta károkra szóló biztosítások iránti kereslet megnövekedése következtében. Az éghajlatkutatókat csillagászati összegekkel, dollár tízmilliárdokkal támogatják az egyes kormányok, a bioüzemanyag el?állítása szárnyal, melyb?l nem csak a gyártók, de a mez?gazdaság is jól jár. A szektor nagyarányú állami támogatását Ulrich Beck szociológus úgy jellemezte, mint az utóbbi id?ben hitelét vesztett politika hírnevének egyfajta tisztára mosását. A hallgatóság riadókészültségben tartásához a média minden eszközt bevet. A Bild 2007. februári számában a címlapon ez áll, „bolygónk el fog pusztulni”, vagy „már csak tizenegy év van hátra”. Rádióban, tévében, írott médiában szajkózzák a lehetséges következményeket. Nem feltételezhet?, hogy rossz szándék vezérelné az újságírókat, tévéseket, egyszer?en csak igyekeznek felkészíteni a legrosszabbra. Ezek az információk azonban távol állnak a felvilágosítás fogalmától. Egy dologban mindenki egyetért, a Föld felszíne a múlt évszázadban 0,7 Celsius-fokkal növekedett. Azt viszont biztonsággal állítani, hogy ezért a szén-dioxid-kibocsátás vagy az ember ipari tevékenységének drasztikus növekedése lenne a felel?s, nem lehet, mint ahogy azt sem, hogy egy felmelegedésnek csak negatív hatásai lehetnek. Példának okáért a tavaly ?szi egyesült államokbeli szokásos hurrikánszezon különösebb veszteségek nélkül zárult, de az idei meleg április például Európának nem kedvezett.

Az ENSZ éghajlattal foglalkozó szakosított szerve, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) berkeiben dolgozó jó fél tucat tudóson kívül, akik a legmesszemen?bb következtetéseket vonják le, a kutatói társadalom általában mérsékelten viszonyul a kérdéshez. Mi több, számos kutató kételkedik a felsorolt következmények megvalósulásában, mert mérései alapján más eredményre jutott. Dennis Bray szociológus a világ 27 országának 530 éghajlatkutatóját kérdezte meg. 10%-uk teljesen biztos volt benne, hogy az éghajlatváltozást az ember idézte el?. További 46% efelé hajlott, míg a többiek ebben többé-kevésbé kételkedtek. A teljes pusztulást vizionálók erkölcsi értékrendje egyébként itt megkérd?jelezhet?. Ugyanis több száz év múlva esetlegesen bekövetkez? folyamatokról értekeznek, és a mai problémákról elfordítják a világ szemét. Arról, hogy Afrikában és Ázsiában szörny? higiéniai feltételek között élnek emberek milliói, nincs ivóvíz, szennyezett a leveg?. Ezek a problémák orvosolhatóak lennének egyszer? tisztítóberendezésekkel, energiaforrások kialakításával. Ehelyett azonban a tudósok arról értekeznek, hogy az afrikaiak száz év múlva a klímaváltozás áldozatai lehetnek. Manapság a legnagyobb gond, hogy összemossák az éghajlatvédelmet a környezetvédelemmel. Így el?bbire fordítanak minden összeget, míg például az ?serd?k kivágásának megfékezésére semmi nem marad. S?t még rosszabb, újabb erd?ket vágnak ki, hogy a bioüzemanyaghoz gabonát termeszthessenek rajta. A mexikóiak már most tüntetnek a magas kenyérárak miatt, mert észak minden gabonát felvásárol, és üzemanyagot gyárt bel?le. Az „éghajlat mindenek el?tt” kijelentés súlyos problémákhoz vezethet és a környezet rovására fog menni. Ki menti meg a világot a világmegment?kt?l? Knut, segíts!





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány