Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A szélenergia végre felível?ben
L’éolien décolle enfin
Antoine de Ravignan
Alternatives Économiques, mai 2007


Hosszú id?n át tartó stagnálás után az utóbbi években végre ismét lendületet vett a szélenergia hasznosítása Franciaországban, aminek köszönhet?en a széler?m?vek által el?állított energia 2005 és 2006 után az idén is megduplázódni látszik, s év végére elérheti a 3000 MW-ot. Ez a teljesítmény ugyanakkor eltörpül Franciaország szomszédai, a világ élvonalába tartozó Németország (20 600 MW) és Spanyolország (11 600 MW) mellett, akik a világ szélenergia-el?állításának 22, illetve 16%-át adják. Az egy f?re es? termelést alapul véve pedig még nagyobbnak mondható Franciaország lemaradása: 2006 végén az 1000 lakosra jutó megtermelt szélenergia Franciaországban mindössze 26 kW volt, míg Németországban 250, Spanyolországban 265 és Dániában 578! (Összehasonlításképpen: hazánkban ugyanez az érték 6, Csehországban 5, Lengyelországban 4, míg Észtországban 24 volt.)

Mi áll e lemaradás hátterében? A lakosság ugyanis elsöpr? mértékben (93%) támogatja a szélenergiát, különösen a vidéken és a partvidéken, ahol a széler?m?vek épülnek. A lakosságnak csak egy elhanyagolható, ám annál befolyásosabb rétege van a „látványromboló” szélkerekek ellen: az a városi elit, amely vidéken keres menedéket az urbanizáció árnyoldalai el?l. ?k nemegyszer képesek a prefektúrákon megfúrni a széler?m?vekre benyújtott terveket.

Egy másik alapvet? tényez? a hatóságok ellenállása vagy tehetetlensége, illetve a megfelel? szabályozás hiánya. Így például napjainkban is nagyjából 2000 MW-nyi projekt fekszik parlagon, mert a hatóságok szerint ezek olyan helyen épülnének, ami a meteorológiai szolgálat vagy a hadsereg érdekeit sértené. A legalapvet?bb hátráltató tényez? azonban az, hogy a francia kormányzat sokáig nem mutatott túlzott érzékenységet a szélenergia iránt, mivel az atomenergiát részesítette el?nyben. Tény, hogy Franciaországban az atomenergia jelent?sége kiemelked?, hiszen a villamos energia több mint 75%-át atomer?m?vekben állítják el?, ami világviszonylatban is egyedülálló. Ezzel szemben a szélenergia 0,4%-os részesedése elhanyagolható. Az ellátásbiztonságon kívül az atomenergia el?nye az olcsósága, valamint az, hogy a szénhidrogénekkel ellentétben nem jár üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával. Ebb?l adódóan aztán a francia kormányzat inkább a már meglév? nukleáris parkra kívánt támaszkodni, mint az akkor még drága szélenergiára, s ezért egészen 2001-ig kellett várni ahhoz, hogy megszülessen a szélenergia támogatását szolgáló szabályozás.

Ennek lényege az, hogy a francia villamosenergia-nagykeresked?, az EDF (Élecricité de France) garantált áron vásárolja meg az el?állított szélenergiát, hogy ezzel biztosítsa a hosszú távú megtérülést. A több szakaszból álló átmeneti periódus során pedig fokozatosan csökken a garantált átvételi ár, mígnem eléri a piaci szintet. Ez a rendszer ugyan közvetett módon több pénzébe kerül az adófizet?knek, mégis a jöv?be való hosszú távú befektetésnek tekinthet?, hiszen a megújuló energiaforrások hasznosítása mindinkább el?térbe kerül az EU-ban a globális környezeti katasztrófa elkerülése végett. Másrészt – bár a szélenergia napjainkban még mindig drágább, mint az atomenergia, s csak különösen jó adottságú vidékeken lehet árban is versenyképes – a technológia fejl?désével egyre hatékonyabbá válnak a szélkerekek, s egyre csökken a szélenergia el?állítási ára: 1985 óta a szélenergia el?állítási ára a tizenötödére csökkent.

Szakért?i kalkulációk szerint a francia széler?m?park teljesítménye 2010-re megközelítheti a 10 500 MW-ot, s a hatékonyság folyamatos javulásával 2017-re elérhet? az állami támogatás megszüntetése, s?t elképzelhet? a korábbi támogatások visszafizetése is. Ez az arzenál egyébként 10–12 millió embert látna el villamos árammal.

A piacon máris nagy mozgolódás észlelhet?. A t?zsdére vitt cégek részvényei rövid id? alatt hatalmas növekményt produkáltak, s fél?, hogy pénzügyi buborék van kialakulóban. A rendkívül költségigényes szektor Franciaországban még nagyon szétforgácsolt, a piacon mintegy 160 vállalkozás osztozik, s egyikük részesedése sem haladja meg a 6%-ot. Megindultak ugyanakkor a felvásárlások és összeolvadások, amib?l a külföldi vállalatok is kiveszik a részüket, így a piaci koncentráció jelent?s növekedése várható a jöv?ben.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány