Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az állam kiemelked? szerepe
Le role le essentiel de l’Etat
Könyvismertet?
Alternatives Économiques, juin 2007


A közhatalom beavatkozása a gazdasági fejl?dés el?segítése érdekében els?dleges a fejletlen Délen. Nagesh Kumar és Kevin Gallagher munkája elméleti és gazdaságtörténeti értelemben is meggy?z?en érvelt e nézet igazsága mellett.

A magukra hagyott piacok nem képesek a gazdasági el?nyök olyan együttesét létrehozni, ami a sikeres fejl?déshez szükséges. Így például a gazdaság diverzifikációja, ami a külpiacoktól való egészségtelen függ?ség kialakulásának hatékony gátja lehet, nem jöhet létre állami beavatkozás nélkül, mivel az egyes gazdasági szektorok – mint a közbüls? termékek piaca, a munkaer?piac, az infrastrukturális beruházások vagy a végs? termékek piaca – közötti koordinációt csak ? képes megvalósítani. Ugyanígy a hazai vállalatok sem bontakozhatnak ki állami szubvenciók, exporttámogatások, támogatott hitelek, a külföldi verseny elleni átmeneti protekcionista intézkedések nélkül. Ezek hiányában a nemzeti vállalatok nem mernek kockázatos innovációba kezdeni, s inkább a hagyományosan biztos jövedelmet jelent? üzletágak – mint a kereskedelem – felé fordulnak ahelyett, hogy produktív tevékenységeket hoznának létre. Végül a humánt?ke fejlesztése, vagyis képzett munkaer? létrehozása ugyanúgy nem biztosítható piaci alapon, mint a környezetszennyezés elleni védelem. Számos elméleti érv szól tehát az állami beavatkozás szükségessége mellett.

A gazdaságtörténet konkrét példákat szolgáltat az érvek gyakorlati alátámasztására. Napjaink fejlett és gazdag országai mind úgy váltak azzá, hogy hosszabb-rövidebb ideig maguk is intervencionista gazdaságpolitikát folytattak. Az európai államok, Japán vagy az Egyesült Államok valamennyien protekcionista kereskedelempolitikát alkalmaztak, amikor szület?félben lév? iparágaik védelmér?l volt szó. Franciaország, Kanada, Japán vagy Nagy-Britannia mind szigorú feltételeket támasztottak a külföldi befektet?kkel szemben a repatriálható profit korlátozása vagy a technológiatranszfer terén. Legtöbbjük ma is igyekszik meggátolni a gazdasági patriotizmus jelszavát a zászlajára t?zve, hogy stratégiai nemzeti vállalatai nemkívánatos kezekbe kerüljenek. Ugyanígy sosem riadtak vissza attól, hogy államilag szubvencionálják mez?gazdaságukat vagy iparukat, kizárják piacaikról a külföldi vállalatokat, s nem mindig szenteltek kiemelt figyelmet a szellemi tulajdon védelmének sem.

Ázsia nagy gazdaságai, Kína vagy India jól megtanulták a nyugati felemelkedés leckéjét, s ugyanezeket a módszereket alkalmazzák, hasonló sikerrel. A kevésbé fejlett államok azonban nemigen tudnak ilyen eszközökhöz folyamodni, hiszen az IMF és a Világbank által hirdetett kereskedelmi liberalizáció, vagy a WTO tárgyalási fordulóin kialkudott kompromisszumok nem teszik többé lehet?vé számukra. Mindez pedig a piaci hatékonyság és a t?keáramlások szabadsága jegyében történik. Ami egyszerre igazságtalan és teszi lehetetlenné a legszegényebb államok felzárkózását.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány