Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Mese a két Oroszországról
A Tale of Two Russias
By Ruchir Sharma
Newsweek International, June 25, 2007


Miel?tt bármiféle következtetést vonnánk le Oroszországgal kapcsolatban, tisztában kell lennünk azzal, hogy Oroszország olyan hely, ahol egy igazságnak a szöges ellentéte is éppolyan igaz. A nemzetközi sajtó igyekezett olyan képet festeni az országról, mint egy autoriter vezetés alatt álló energetikai szuperhatalom, mely még mindig hidegháborús beidegz?dések szerint m?ködik. Habár sok igazság rejlik ebben az állításban, akkor sem hazudnánk, ha azt állítanánk, Oroszország keményen dolgozik azon, hogy csökkentse olajtól való gazdasági függését, vagy hogy a Kreml ritkán tör?dött jobban az utca emberével, és segítette a kapitalizmus kibontakozását.

Oroszország egyre inkább a teljes kett?sség képét mutatja. Egyrészr?l az állam egyre asszertívebben lép fel, igyekszik befolyását teljes mértékben kiterjeszteni a gazdaság stratégiai szektorai felett, és a nemzetközi porondon fegyverként használja olajgazdagságát. Ezzel kétségkívül aláaknázza a kedvez? befektetési környezet kialakulását, és gátját szabja, hogy az ország maximálisan kihasználhassa a gazdag er?forráskészletében rejl? lehet?ségeket. Azonban a gazdaság többi szegmense a feltörekv? piacok körében is az egyik leggyorsabb fej?dést mutatja. Az energiaszektor és a gazdaság többi ágazatának fejl?désében tapasztalható eltérés a t?zsdén kit?n?en tetten érhet?. A bank, a média-szektor és a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok részvényeinek árfolyama folyamatosan emelkedik, a legjobb befektetési alternatívát kínálják a fejl?d? piacokon. Összességében figyelmet érdemel az a tény, hogy az orosz gazdaság az elmúlt öt évben évente átlagosan 7 százalékkal növekedett, miközben a népesség fogyott, és az egy f?re jutó nemzeti jövedelem 7000 dolláros szintjével valamivel magasabb, mint feltörekv? versenytársai esetében általában. E fejl?dés a külföldi m?köd?t?ke-befektetések fontos célországává tette Oroszországot. Idén várhatóan 30 milliárd dollár folyik be az országba ilyen formában, melynek jelent?s hányada az energiaszektoron kívüli ágazatokba érkezik. A befektet?k, akik a nemzetközi sajtó szalagcímei mögé tekintettek, komoly nyereséget könyvelhettek el a pénzügyi év végén. Lehet, hogy Kína és India gyorsabb ütemben növekszik, de a hazai piac igényeit kielégít? orosz vállalatok jóval nagyobb nyereséget halmoztak fel.

Nem szabad persze elfelejteni, hogy a hazai kereslet növekedésében fontos szerepet játszott az olaj és a gáz nemzetközi piacának felélénkülése. De az orosz gazdaság újjászületésnek története mégis túlmutat az olajszektoron. Ami Oroszországot megkülönbözteti a többi olajban gazdag országtól, az a képzett munkaer?, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy felvegye a versenyt a fejlettebb országokkal az üzleti élet és a fogyasztói kultúra fejl?dése terén. Továbbá a jól menedzselt helyi vállalatok is nagy el?nyt jelentenek az oroszok számára a többi fejl?d? országgal szemben.

Egy tökéletes világban Oroszország teljes mértékben magáévá tette volna a demokratikus és szabadpiaci normákat, ezzel a politikai és gazdasági átalakulás mintaországává válva. A legtöbb orosz azonban úgy véli, hogy a 90-es évek elején lehetetlen lett volna azonnal erre az útra lépni. A nemzetközi sajtó oly mértékben el van foglalva Oroszország demokratikus deficitjeivel és az olajszektor piszkos ügyeivel, hogy a kép egy jelent?s részét figyelmen kívül hagyja. A cél a legtöbb orosz számára az európai életszínvonal elérése. A Kreml ?skövületei pedig nem sokat tesznek, hogy megakadályozzák ezt. Moszkva egyre inkább hasonlít egy európai nagyvároshoz, a luxusautó-szalonok egymást érik a városban, a legtöbb világhír? divatcég már rég megnyitotta üzleteit a sétálóutcákban. Éjszaka szórakozó fiatalokkal tele a belváros, a zenekarok világturnéjában pedig Moszkva kötelez? állomás. Nem igazán így jellemeznénk egy kommunista f?várost.

Igaz, Moszkva nem is Mumbai vagy Sao Paolo, ahol engedélyezik a politikai tüntetéseket, de miközben politikai fronton komoly ellentmondások vannak, vallási és társadalmi vonatkozásban annál kevésbé. Emellett a hazai keresletet kielégít? vállalkozások között szabad verseny folyik, miközben a még magánkézben lév? olajvállalatoknak és más er?forrásokra épül? cégeknek amiatt kell aggódniuk, nehogy rákerüljön a „stratégiai” bélyeg, és az állam kiterjessze rájuk befolyását. Nem csoda, hogy Oroszországban két teljesen eltér? rendszer m?ködik, melyekben más-más szabályok uralkodnak.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány