Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kelet-Európa gazdasága túlhevülhet
Osteuropas Wirtschaft droht Überhitzung
Von André Kühnlenz
Financial Times Deutschland, 8. Juli 2007


Az Európai Unió keleti felén a gazdaság gyors ütem? növekedése túlhevüléssel fenyeget. A Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságtudományi Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – WIIW) legújabb prognózisa erre a veszélyre figyelmeztet. Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a túlzott konjunktúra következtében a gazdaság gyors ütem? növekedése a visszájára fordulhat. A fent megnevezett országok mindegyikében rosszabb lett a termelékenység mérlege, és a jöv?ben sem várható javulás.

Ha hinni lehet az el?rejelzésnek, akkor az új EU-tagállamok felzárkózási folyamata ténylegesen veszélybe kerülhet. Egy gyorsan növekv? gazdasági teljesítmény magában hordja a veszélyét, hogy a nemzetgazdaság saját bels? ellentmondásainak esik áldozatul. Románia és Bulgária hamarosan eléri teljesít?képessége határát. Ezekben az országokban rohamosan n? a behozatal aránya a külkereskedelmi mérlegben, míg a kivitel hasonló – de ellenkez? el?jel? – mértékben csökken. Ennek oka, akárcsak a balti államokban abban keresend?, hogy ezen gazdaságok növekedésének legfontosabb motorja még mindig az egyéni fogyasztás. A bérjövedelmek növekedése következtében, mely az EU-csatlakozás óta jelent?snek mondható, n? a lakosság fogyasztási kedve is, de a jövedelemnövekedés egyszersmind az érintett nemzetgazdaságok versenyképességét is rontja. Az exportnövekedés lelassulása ennek világos el?jele, írják a WIIW elemz?i. Az er?teljes gazdasági növekedés ezekben az országokban a különböz? er?hatások egy kevéssé szerencsés keveredését okozza, mely nem tartható hosszú távon. A balti államokban már 2007 elején megjelentek az els? int? jelek, hogy a növekedés üteme nem tartható. Mivel az egyéni fogyasztás továbbra is növekedett, az egyenl?tlenségek növekedésének veszélye fenyeget. Észtországban, Lettországban és Litvániában az el?z? évhez képest újévkor átlagosan 20%-kal növekedtek a bérek, jóval nagyobb arányban, mint a gazdaság termelékenysége.

A termelékenység lassulásának oka az iparvállalatoknál keresend?, akik részben máris csökkentették termelésüket. Még egy újabb lendületet ad a fogyasztásnak a lakosság nagyarányú hitelfelvétele. F?leg Lettországban érhet? ez tetten, ahol a teljesítmény mérleghiánya eléri a GDP 21%-át. Az új EU-tagállamok esetében a bécsi intézet munkatársai egy nagymérték?, de könnyen lefékez?d? gazdasági növekedést jósolnak 2007-re és 2008-ra. Az elmúlt év 6,5%-os GDP-növekedéséhez képest idén az említett országokban jóval alacsonyabb, 5,7%-os, míg 2008-ban 5,5%-os növekedést jeleznek el?re. A lassuló tempó oka, hogy egyes országokban tovább növekedhet a hiány. Jelent?s mérték? inflációtól általánosságban nem kell tartani, az egyre inkább megterhelt munkaer?piac inflációs nyomását a nemzeti valuták felértékelése kompenzálni fogja, így az el?rejelzés.

Egyedüli kivételként Magyarország említhet? meg a régióban. Itt nem növekszik jelent?s mértékben a GDP, érezhet? az állami beruházások konszolidációja, mely fékezi a növekedést. Az egyéni fogyasztás és a beruházások mértéke egyenesen csökkent az els? negyedévben. A beruházások egy részének visszanyerése segíthetne a növekedést olyan szinten tartani, amely még elviselhet? az ország gazdasága számára. A WIIW-kutatók szerint a jöv? évben már enyhe növekedés várható, a GDP a jelenlegi 2,7%-os helyett 3,2%-os növekedést fog produkálni. Az elemz?k pozitív példaként emelik ki Szlovéniát és Szlovákiát. Mindkét országban növekszik a fogyasztás, miközben a cégek folyamatosan beruháznak és az export is er?teljesen n?. A Balkán azon államai, akik az EU-csatlakozásra várakoznak, a jöv?ben szintén mérsékelt növekedésre számíthatnak a gazdaságban. Oroszország és Ukrajna esetében a növekedést hasonlóan a Balti államokhoz a bels? egyéni fogyasztás szintje fogja er?teljesen befolyásolni.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány