Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Munkaer?hiány fékezi a dán növekedést
La croissance danoise est freinée par le manque du main-d’ouvre
Olivier Truc
Le Monde, le 15 juin 2007


A munkaer?piac biztonságát és rugalmasságát egyszerre biztosító dán csodaszer, a „flexicurity” kit?n?en m?ködik. Talán túlságosan is. Dániában ugyanis nem készültek fel arra, mit tegyenek, amikor a teljes foglalkoztatás már a gazdasági növekedést veszélyezteti. A dán gazdasági adatok irigylésre méltóak: az államháztartás többlettel zár, csakúgy mint a folyó fizetések mérlege, az infláció alacsony, és a munkanélküliség 3,7%-kal évtizedes mélyponton van. Mégis, a 2006-ban még 3,2%-os gazdasági növekedés idén már csak 2,2%-nak ígérkezik, s jöv?re tovább csökken, várhatóan 1,2%-ra. Mindennek hátterében pedig az áll, hogy a dán vállalatok nem képesek tovább növelni kivitelüket, s teret vesztenek a külpiacokon vetélytársaikkal szemben. A termelést és a kivitelt pedig az fékezi, hogy elfogyott a munkába állítható munkaer?. A munkaképes korú dánoknak már így is 80%-a dolgozik, s ez az arány aligha növelhet? tovább.

Ezért a megoldást a munkanélküli ellátás jogosultságának négyr?l két és fél évre való csökkentésében látja a kormány, ezzel kívánva ösztönözni a munkanélkülieket a munkaer?piacra való visszatérésre. A kormányzati szándék azonban a szakszervezetek ellenállásába ütközik, akik azzal érvelnek, hogy ez megbontaná a jogok és kötelezettségek kényes egyensúlyára épül? „flexicurity” modelljét. Ennek ugyanis az a lényege, hogy a feleslegessé váló munkaer? viszonylag könnyen elbocsátható – ez biztosítja a munkaer?piac rugalmasságát –, cserébe viszont hosszú id?n keresztül jelent?s pénzügyi támogatásban részesül, amíg új munkát nem talál – ez adja a munkaer?piac másik pillérét, a biztonságot.

Egy másik lehet?ség lenne külföldi munkaer? toborzása, ezt azonban a munkaadók részér?l támasztott magas követelmények, a rendkívül komoly szakmai ismeretekre vonatkozó elvárások gátolják. Marad hát az id?sebb korosztályok munkaer?piacról való kivonulásának kés?bbre való kitolása. A társadalom elöregedése id?vel amúgy is fékezné a gazdasági növekedést. A konzervatív–liberális kormány 2006-ban döntött arról, hogy a korai nyugdíjba vonulás korhatárát 60-ról 63 évre, a nyugdíj korhatárát pedig 65-r?l 67 évre emeli. Persze csak a távoli jöv?ben: el?bbire 2017-ben, utóbbira 2025-ben kerülhet sor legkorábban.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány