Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sarko szemezget? gazdaságpolitikája
Sarkozy’s Eclectic Economics
By Tracy McNicol
Newsweek International, June 25, 2007


Az új francia miniszterelnököt, Nicolas Sarkozyt emlegették már úgy, mint a szabadpiac elkötelezett hívét, mint megrögzött intervencionistát, de úgy is, mint megátalkodott opportunistát. Melyik billog illik rá? Igazából mindegyik. Hiszen Sarkozy gazdaságpolitikájára legjobban a szemezget? jelz? illik. Ennek ellenére azonban, vagy talán épp ezért az új elnöknek minden el?djénél több esélye van arra, hogy újraélessze országa gazdaságát. Sarkozy 65 százalékos elfogadottsági indexe vetekszik Charles de Gaulle-ével, annak fénykorában. A fogyasztói környezet öt éve nem mutatott olyan kedvez? képet, mint a májusi felmérések alkalmával. És nem mellékesen a parlamenti választásokon aratott elsöpr? gy?zelme óriási törvényhozói támogatást jelent gazdasági programjának kivitelezése mellett.

De mit is tartalmaz valójában ez a program? A szabadpiaci és állami beavatkozást lehet?vé tev? eszközök elegye els? látásra kiszámíthatatlanságot sugároz. De Franciaországban épp ez a pragmatizmus vezethet sikerre. A programban olyan kínálati oldali reformok szerepelnek, mint a 35 órás munkahét felszámolása, a szakszervezeti hatalom visszavágása, vagy a munkaszerz?dések rugalmasságának növelése, mely utóbbi megkönnyítené a rosszul teljesít? alkalmazottak elbocsátását. Els? lépéseit azonban kínálati oldali eszközök használata jellemzi – így a vásárlóer? növelését szolgáló lépések –, ahelyett, hogy a francia vállalati szféra versenykörülményeinek javításával kezdte volna.

A képet semmiképp sem teszi egyértelm?bbé, ha visszatekintünk Sarkozy eddigi pályafutására. Pénzügyminiszterként kiállt számos kulcsfontosságú vállalat privatizálása mellett, majd kemény szorításban tartotta a nagy szupermarketláncokat, miközben a versenyhelyzetet kívánta növelni a kereskedelmi szférában. Mégis a Sarkozy által képviselt lassaiz-fair pragmatikus változata élvezi a lakosság többségének támogatását, ami már önmagában nem kis dolog. Sarkozy csupán 235 napig volt pénzügyminiszter, de ekkor az emberek szinte már számolták a napokat. Ez id?ben egyik legismertebb lépése a cs?d szélén álló gyáripari óriás, az Alstrom megmentése volt. A romokban hever? cég fölött már körözött a Siemens, mikor Sarkozy a nemzet bajnokaként megállapodásra jutott az akkori versenyügyi európai biztossal, és a francia állam megvette a cég 21 százalékát, 25 000 munkahelyet mentve meg ezzel. Három év távlatából elég jó üzletnek t?nik a megállapodás, hiszen a meger?sített cég tavaly 1,26 milliárd eurós nyereséget könyvelhetett el. Természetesen ezt a sikertörténetet Sarkozy fel is használta elnöki kampánya során. „Számos ágazatban nem érvényesül a piac mindenhatóságának elve” – mondta egy interjúban márciusban. Az ügyletet azonban a gazdaságirányítás liberális hívei korántsem értékelték olyan pozitívan.

Még ellenségesebben szemlélték Sarkozy azon lépését, mikor az árak visszaszorítása érdekében az állam kényszerít? erejét használta ki a két nagy kereskedelmi lánccal, a Carefourral és a Leclerckel szemben. Jacques Delpla, Sarkozy egykori tanácsadója ezzel kapcsolatban jegyzi meg, hogy a rossz törvényi szabályozás akkoriban felhajtotta a kiskereskedelmi árakat. Sarkozy megpróbálta a törvény módosításával kezelni a helyzetet, de mikor leszavazták javaslatát, nem sokkal pénzügyminisztersége vége el?tt végül bekeményített a szupermarketláncokkal szemben. A Morgan Stanley közgazdásza, Eric Chaney szerint Sarkozy a legjobbat hozta ki akkor a helyzetb?l. „Azel?tt a rendszer sztálinista volt, majd átment leninibe” – jegyzi meg Chaney.

Az állami intervenció pártján állók viszont azért orrolnak rá, mert pénzügyminiszterként több kulcsfontosságú állami vállalatot is privatizált. Els?sorban az energiaszolgáltató, az EDF eladása kapcsán érték kritikák.

A pragmatizmus azonban rendkívül el?nyös Franciaországban, ahol a gazdaságpolitika körüli vita központi eleme még mindig az állam szerepe. A legkeményebb csatározások viszont minden bizonnyal még hátra vannak. Az ország munkaer?piaca, adó- és társadalmi ellátórendszerei nagy átalakításra szorulnak. A kínálati oldali reformok még mindig váratnak magukra, f?leg a munkaer?- piaci liberalizáció, mely egyesek szerint a némethez hasonlatos fejl?dési pályára állíthatja az országot. A reformok keresztülvitele persze nem lesz egyszer?. A szakszervezetek már eddig is elvetettek egy programcsomagot. De Chaney szerint Sarkozy nagy el?nye el?deivel szemben, hogy stratégiája jól átgondolt. Egyik elnökjelölt sem állt el? még ily konkrét reformprogrammal a választási kampány során. Mandátuma pedig elég er?s ahhoz, hogy keresztülvigye mindazt, amit elképzelt. Ehhez Chaney szerint Sarkozynek két ciklusra lesz szüksége, amire minden bizonnyal Sarkozy is gondolt már.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány