Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Elt?n?ben a zöldhasú
The Vanishing Greenback
By Robert J. Samuelson
Newsweek International, June 25, 2007


A régóta megjósolt készpénz nélküli társadalom elérkezett. Az érmék, bankjegyek és csekkek egyre inkább kikerülnek a forgalomból. M?anyag nemzetté váltunk. Az amerikai pénz – mely volt már dohányjegy, arany- és ezüstérme, bankjegy és csekk – hosszú történetében egy újabb szakaszhoz érkezett. Igaz, az Amerikai Bankjegykibocsátó Hivatalban (U.S. Bureau of Engraving and Printing) még mindig nyomtatnak bankjegyeket. Ami azt illeti, a 2007-es pénzügyi évben 9,1 milliárd dollár értékben. Ennek 95 százaléka azonban az elhasználódott bankjegyek cseréjére szolgál, nem pedig a pénzkínálat növelésére.

Hogy miért? Mivel ma az Egyesült Államokban szinte már mindenhol lehet bankkártyával fizetni. 1999 és 2005 között 6,8 millióra növekedett, azaz 7 év alatt csaknem megháromszorozódott a banki automaták száma. De a szokások is változtak. 1990-ben az amerikaiak többsége természetellenesnek érezte, hogy a zöldségesnél bankkártyával fizessen. Ma azonban az élelmiszervásárlás 65 százaléka bankkártyával történik. Elterjedt az elektronikus banki átutalás (ma a társadalombiztosítás kedvezményezettjeinek 85 százaléka elektronikus átutalás útján kapja meg járandóságát), az internetes vásárlás, megjelentek az elektronikus díjfizetési automaták és a fizet?s chipkártyák.

Habár pontos adatok nem állnak rendelkezésre a készpénzhasználat valós arányával kapcsolatban, és enklávékban még továbbra is a zöldhasút részesítik el?nyben (a családoknak mintegy 9 százaléka még ma sem rendelkezik bankszámlával), minden jel egy irányba mutat:

– 2006-ban összesen 784 milliárd dollár volt forgalomban. Ennek csaknem felét teszi ki a külföldiek készpénzben – f?leg százdollárosokban – felhalmozott megtakarítása. Mindez azt jelenti, hogy 400 milliárd dolláros készpénzkínálat áll egy 13 billió dolláros gazdaság mögött. 1970-ben az amerikai gazdaság készpénzszükséglete csaknem kétszer ekkora volt.

– 2006-ban a lakosság összesen 1,7 milliárd bank- és hitelkártyát használt (azaz minden 15 év feletti amerikai átlagosan hetet). 1996-ban a fizetések csaknem 80 százaléka készpénzzel vagy csekkel történt, most viszont ez az arány jóval 50 százalék alatt van. Egyes becslések szerint 2010-re a lakossági pénzügyi forgalom 70 százaléka az elektronikus fizetési módokon fog zajlani.

– Az 1995-ös 51 milliárdos csúcsértékr?l a kiállított csekkek száma 36,6 milliárdra csökkent, miközben az elektronikus úton történ? kifizetések száma 15 milliárdról 44 milliárdra növekedett.

A tendencia tehát ismert, az átalakulás mértéke és sebessége azonban meghökkent?. F?leg ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai történelem során milyen fontos szerepet töltött be a készpénz, mint fizet?eszköz sorsa. A forradalom alatti és utáni infláció vezette az alkotmányozó gy?lést arra, hogy a szövetségi kormány egyedüli hatáskörébe utalja az érmekibocsátást, és megfosszák az egyes államokat a bankjegykibocsátás jogától. Ennek ellenére azonban az állami bejegyzés? bankok rengeteg pénzt nyomtak a 19. század elején. A nemzeti kormány zöldhasúval szállt be a polgárháborúba. Majd heves vita folyt arról is, mi legyen az amerikai fizet?eszköz, annak mekkora hányadát tartsák bankjegyben és mekkora hányadát arany- és ezüstérmékben.

Ezzel szemben jóval nyugodtabb volt az elektronikus pénz forradalma, ami annak köszönhet?, hogy elterjedésében nem a politika, hanem a technikai fejl?dés játszotta a f?szerepet. Ráadásul a Federal Reserve számításai szerint 80 százalékkal kisebb is a költsége, mint a készpénznek. Jóval kényelmesebb is, hiszen nem kell állandóan bankautomaták után futkosni.

Azonban az elektronikus fizetések körül is vannak ellentétek. A fogyasztók sokat panaszkodnak a havi díjak és a magas kamatok miatt. A boltosok azt kifogásolják, hogy a Visa és a MasterCard magas pótlólagos költségekkel terheli meg a keresked?ket, melyeket aztán elsöpr? marketinghadjáratokra és akciókra költenek. A kártyakibocsátók pedig természetesen foggal-körömmel védik saját érdekeiket. De ezen ellentétek még mindig eltörpülnek a múlt készpénz körüli nagy harcai mellett.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány