Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Európa – Egyesült Államok: ki a termelékenyebb?
Europe – Etats-Unis: qui est le plus productif?
Gilbert Cette
Alternatives Économiques, juillet aout 2007


Vajon az európaiak ugyanolyan termelékenyek, mint az amerikaiak? A kérdést már csak azért is érdemes feltenni, mert az egy f?re jutó GDP alakulását hosszú távon a termelékenység alakítja, vagyis az, hogy a munkaer? adott id?n belül milyen termelési teljesítményt képes produkálni. Márpedig az egy f?re es? hazai össztermék tekintetében az Egyesült Államok igencsak el?kel? helyet foglal el a fejlett országok között: a 25 tagú EU egy f?re jutó GDP-je az amerikai érték alig kétharmadán állt 2005-ben.

Ha azonban az egységnyi id?re (egy munkaórára) es? termelékenységet vesszük alapul, akkor a nyugat-európai államok teljesítménye mutatkozik jobbnak, s Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország és Norvégia is felülmúlja az Egyesült Államokat. Ebb?l esetleg arra lehetne következtetni – mellesleg tévesen –, hogy a termelés technikai színvonala ezekben az országokban nemcsak hogy elérte, de talán már meg is haladta az amerikait. Mi akkor az oka az egy f?re jutó hazai össztermék és a termelékenység közötti eltér? teljesítménynek Európában? Két oka is van. Egyrészt a kevesebb ledolgozott óra, ami ténylegesen rövidebb munkaid?ben és/vagy a részmunkaid?s foglalkoztatás szélesebb kör? elterjedésében keresend?. Ebb?l nyilvánvalóan következik, hogy ha termelékenyebb is egy európai dolgozó amerikai társánál, összességében mégis kevesebbet állít el? a rövidebb munkaid? miatt. A másik ok az alacsonyabb foglalkoztatás és/vagy magasabb munkanélküliség. Magától értet?d? ugyanis, hogy a magasabb termelékenység kevesebb össztermelést jelenthet, ha kevesen dolgoznak, mint az alacsonyabb termelékenység több munkáskéz mellett.

A magas európai termelékenység láttán az a benyomása lehet az embernek, hogy Európa egy kevésbé a munka, mint inkább a szabadid? felé forduló társadalmi berendezkedés mellett tette le a voksot. Kérdés persze, hogy ez a „választás” valóban tükrözi- e az emberek értékítéletét, vagy inkább a munkavállalást kevésbé ösztönz? szabályozási környezetnek tudható be.

A termelékenység terén való európai el?nyt azonban rögtön más színben tünteti fel annak a ténynek a figyelembe vétele, hogy a termelékenység a ledolgozott órák számának növekedésével csökken, a fáradtság miatt. Tehát ha az európaiak is többet dolgoznának, akkor az egy órára es? termelékenység is visszaesne, s elt?nne az amerikaiakkal szembeni el?ny. Ugyanígy, az alacsonyabb foglalkoztatás a fiatalokat és id?sebbeket érinti Európában, akiknek a termelékenysége az átlagos feln?tteké alatt marad. Ha tehát Európában n?ne a foglalkoztatás aránya, az szintén a fajlagos termelékenység csökkenését eredményezné. Figyelembe véve persze azt, hogy az átlagos munkaid? növekedése és a foglalkoztatás emelkedése hozzájárulna az egy f?re jutó GDP növekedéséhez is, ami vitathatatlanul pozitív fejlemény. Mindemellett úgy t?nik, Európa mégsem hozta be az USA-t a technológiai fejlettség terén.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány