Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Veszélyes távolság – befektetések a világ másik felén
Gefährliches Fernweh
von Jochen Hägele
Die Zeit, 31. Mai 2007


A Dax német t?zsdeindex az év eleje óta 17 %-os növekedést produkált. A világ más kereskedései azonban csak mosolyognak ezen a növekedésen, mert ott csúcsokat döntenek az indexek. Példának okáért a nigériai Lagos t?zsdéjén 48 %-al, Zágrábban 58 %-al növekedett a t?zsdeindex hasonló id?szakban, Sanghaj és Szencsen részvénypiacai pedig naponta újabb csúcsokat állítanak fel. Minden, ami egzotikusnak t?nik, népszer? manapság, meséli Dirk Hess értékpapír-szakért? a Goldman Sachs-nál. Nem csak az értékpapírok, hanem a részvények iránt is növekv? a kereslet. A németek több mint 800 millió eurót fektettek be a gyorsan fejl?d? országokban, míg az európai részvény- és kötvényvásárlások mintegy 3 milliárddal csökkentek. A távoli részvénypiacok iránti lelkesedés töretlen, még Kazahsztánba, vagy akár Vietnámba is befektetnek. A veszély azonban ott lebeg a befektetések felett, ugyanis ezek a részvénypiacok nagyon kicsik, egy csekélyebb vásárlás is látványosan befolyásolja az adott vállalkozást, ezen keresztül pedig a teljes helyi piacot. Minél vonzóbbak a magas kamatok, annál többen fektetnek be, és a bukás lehet?sége annál nagyobb.

Jó példa erre Vietnám, melynek Ho Si Minh elnevezés? t?zsdeindexe egészen 2006 októberéig teljesen ismeretlen volt a világ számára. Ekkor a Landesbank Berlin meghirdette az els? ehhez kapcsolódó értékpapírjait. Amikor befolyt a pénz, a vietnámi árfolyamok növekedni kezdtek és négy hónap alatt az index 100 %-al növekedett. A három jelenleg vietnámi értékpapírokat kínáló német bank jelenleg a t?zsdei érték 60 %-át birtokolja, mellyel er?teljes nyomást képes gyakorolni az indokínai árfolyamokra. A vietnámi részvényeket nem lehet közvetlenül megvásárolni, csak közvetett üzletek révén, melyeket a DWS Befektetési Társaság kezel. Ferdinand Haas, a társaság munkatársa szerint egyes napokon 10 millió euró is beáramlik a vietnámi t?zsdére. Nagy veszélyt fog jelenteni, ha egyszer megváltozik a piaci hozzáállás, teszi hozzá a szakember. Mialatt az értékpapírokat Némethonban adják-veszik, nem tudják, Vietnámban este hogyan nyit a t?zsde. Bármilyen rossz hír érkezik, azonnal lehúzzák a részvények árait, mialatt esetleg a távoli t?zsdén semmilyen kereskedés nem folyik. Fordítva is problémákat vet fel azonban, amikor Németországban van éjjel és Vietnámban a t?zsde teljes er?vel m?ködik, és másnap reggel a nyitó árfolyam messze az el?z? napi alatti értéket mutat. Ez idáig azonban Vietnámban minden jól m?ködik. A beruházási kedv azonban más, közelebbi országok iránt is megn?tt. Az osztrák Erste Bank által kínált horvát értékpapírok felvásárlása következtében a zágrábi t?zsdeindex néhány hét leforgása alatt 50 %-al er?södött. A Raiffeisen Bank ukrán és kazah értékpapírokat kínál.

2003-ban született meg Jim O’Neill, a Goldman Sachs vezet? közgazdásza tollából a „BRIC” elnevezés, mely Brazília, Oroszország, India és Kína kezd?bet?ib?l kialakított bet?szó. A Sydinvest dán befektetési cég még 2004-ben meghirdetett egy BRIC értékpapír-pakettet. Akkor senki nem hitt benne, mára pedig a tíz – németek számára elérhet? – BRIC alapba összesen mintegy 8 milliárd eurót fektettek be. Ez a négy érintett piacon jelent?s árfolyam növekedést indukált. Azonban egyetlen trend sem tart örökké, ezért a bankok és befektetési társaságok újabb ötletekkel állnak el?. A DWS meghirdette a „The next 11” (A következ? 11) elnevezés? programját, melyben tizenegy újabb fejl?d? ország értékpapírjait kínálja eladásra, köztük Vietnámét is, de olyan országok is felt?nnek, mint Banglades, Irán, vagy Egyiptom. Egyre több t?zsdei elemz? kongatja a vészharangot, hogy a távoli piacok elrugaszkodtak a valóságtól. Míg Németországban a nyereség átlagosan 14 %, Vietnámban akár 70 % is lehet az IMF jelentése szerint. Az értékpapír kibocsátó cégek jogi okokból nem adhatnak tanácsot a befektet?knek, csupán különböz? tájékoztató anyagokkal segítik ?ket, melyek csillogóan mutatják be a távoli országok értékpapírjait, mesés nyereséggel kecsegtetve. A lehetséges „mellékhatásokról” azonban kevés szó esik bennük.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány