Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Acél Selyemút
Une „route de la soie” en acier entre l’Asie et l’Europe
Philippe Pons
Le Monde, le 18 mai 2007


Vajon eljön az a nap, amikor Párizsban vonatra száll az ember, és a dél-koreai Puszanig meg sem áll? A két Koreát elválasztó demilitarizált zónát keresztülszel? vasúti pályaszakasz májusi ismételt megnyitásával a lehet?ség az álmok világából átlépett a való világba, noha megvalósulása több évtizedet is igénybe vehet, s számos kétség övezi. A projekt el?tt számos akadály tornyosul. El?ször is technikai akadályok, mint az eltér? nyomtávok áthidalása és a vasúti jelrendszer összehangolása. Aztán tetemes pénzügyi vonzatai vannak a fejlesztésnek, a rendkívül elmaradott észak-koreai vasúthálózatot ugyanis teljesen fel kellene újítani, ami dollármilliárdokat emészthet fel. Végül, de nem utolsósorban az észak-koreai vezetés által jelentett politikai akadályt is át kell hidalni ahhoz, hogy az Ázsiát Európával összeköt? acél „Selyemút” létrejöhessen.

Ez különösen Dél-Koreának állna érdekében, amely így közvetlen szárazföldi összeköttetéssel rendelkezne fontos európai piacai felé, melyek felé a transz-szibériai vasúton így is áruexportjának jelent?s részét bonyolítja le, 2005-ben például 43 milliárd dollár értékben. Az Észak-Koreán keresztüli közvetlen vasúti összeköttetés mintegy felére csökkentené a szállítási költségeket, napjainkban ugyanis a koreai export kizárólag tengeren keresztül zajlik. Az új „Selyemút” két lehetséges útvonalon haladhat: észak felé, vagyis Oroszországon keresztül, illetve keleti irányban, azaz Kínán keresztül. Ez a helyzet komoly versengést indíthat el a két óriás között, hiszen mindketten saját magukat kívánják az Európa és Ázsia közötti közvetít? szerepében láttatni. Oroszország ennek érdekében igyekszik elérni, hogy felújíthassa azt a vasúti szakaszt, mely az észak-koreai mélytengeri kiköt?t, Cshongdzsint kötné össze egy határhoz közel fekv? orosz kiköt?vel. Így lehet?vé válna a dél-koreai forgalomnak közvetlenül a transz-szibériai vasútra terelése, s fel lehetne hagyni azzal a mostani pénz- és id?igényes gyakorlattal, melynek során a dél-koreai kiköt?kb?l tengeren szállítják az árut az orosz kiköt?kbe, hogy onnan aztán vasúton érjék el végállomásukat Európában.

Peking viszont azt szeretné, ha az Ázsiát átszel? forgalom Kínán keresztül valósulna meg. Ez jelent?sen növelné Kína eleve számottev? befolyását a Koreai-félszigeten, s fokozná a három ország egymásrautaltságát és kölcsönös függését. S éppen ez az, amit Moszkva meg kíván akadályozni. Észak-Korea mindenesetre támogatni látszik az új „Selyemút” tervét, nem mellékesen azért, mert jelent?s bevételekre, mintegy 1,5 milliárd dolláros tranzitjövedelemre számít a területén áthaladó forgalom kapcsán. Tény ugyanakkor, hogy ezzel a világ egyik leginkább elszigeteltebb országa óhatatlanul nyitottabbá válna, ami magában hordozza a destabilizáció lehet?ségét is.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány