Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kína, az üvegházhatás új világbajnoka
La Chine devient championne du monde des émissions de gaz à effet de serre
Brice Pedroletti
Le Monde, le 24 mai 2007


Kína olyan versenyben állhat fel hamarosan a dobogóra, melyben a gy?zelem kétes eredménynek számít: az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A hihetetlen ütemben növeked? ázsiai gazdaság rácáfolt a korábbi évek el?rejelzéseire, melyek három éve még csak 2025-re, kés?bb pedig 2010-re tették azt az id?pontot, amikor Kína lekörözi az Egyesült Államokat e téren. A valóság azonban az, hogy ez az esemény már 2007-ben bekövetkezik, amikor is a kínai szén-dioxid-kibocsátás az egy évvel megel?z? 5,6 milliárd tonnáról 6,02 milliárdra n?, szemben az Egyesült Államok 5,91 milliárdos kibocsátásával, ami a világ összes emissziójának 22%-át jelenti. Nemhiába vált állandó témává a környezetvédelem a külföldi vezet?k Kínában tett látogatásai során: az évi 10%-os gazdasági növekedést felmutató országban ugyanis egyre súlyosabb problémává válik a környezetszennyezés, akár a vízhiányra, akár az egészségkárosító anyagok kibocsátására gondolunk. Míg az 1990-es években a világ szén-dioxid-kibocsátása „mindössze” évi 1,1%-kal n?tt, addig ez az ütem az ezredforduló óta 3%-ra emelkedett, vagyis megháromszorozódott. Ez a korábban prognosztizált tendenciák közül is a legpesszimistábbakat igazolja, s ami megdöbbent?, hogy e növekedés 70%-áért Kína felel?s.

Id?közben a kínai vezetés is komolyabban veszi a kérdést, amit mutat, hogy jelent?sen megnövelték a környezetvédelmi ügynökség költségvetését, és a miniszterelnök vezetésével egy különleges környezetvédelmi munkacsoportot állítottak fel. A tisztább és a megújuló energiaforrások kutatására is több pénzt fordítanak, mint korábban. Ezen felül Kína önmaga számára felállított korlátok megszabásával igyekszik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását: a 11. ötéves tervben az egy f?re es? energiafelhasználás 20%-os, valamint a károsanyag-kibocsátás 10%-os csökkentését t?zték ki célul 2010-ig. Mindezt annak ellenére, hogy nemzetközi jogi kötelezettségei e tekintetben elvileg nincsenek: Kína ugyanis – noha a kiotói jegyz?könyvet aláírta – fejl?d? országként mentesül az abban foglaltak alól.

A beharangozott tervek teljesítése azonban kétséges, hiszen már az els? évben sem sikerült a kit?zött célok teljesítése. 2006-ban az eredetileg tervezett 4% helyett mindössze 1,2%-kal csökkent az egy f?re es? energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás pedig ahelyett, hogy csökkent volna, még n?tt is. Ennek hátterében a kínai gazdaság ellenállhatatlan növekedése áll, ami szinte kielégíthetetlen energiaéhséget gerjeszt, s ez az önkormányzatokat további er?m?vek építésére kényszeríti. A nagyságrendet jól mutatja, hogy 2008-ig 800 gigawattnyi termel?kapacitást terveznek átadni, ami megegyezik a 27 EU-tagállam teljes energiakapacitásával. Az újonnan épült er?m?vek többsége azonban továbbra is szénnel m?ködik, s elavult technológiára épül. Az országban termelt energia 70%-a még ma is széner?m?vekb?l származik.

A kínai vezetés többszörös probléma el?tt áll. Egyrészt a növekedés jelenlegi üteme mellett a túlf?töttség veszélye áll fenn, amit a kormány a növekedés leh?tésével igyekszik elkerülni. Ezzel szoros összefüggésben jelentkezik az ország energiaigényének robbanásszer? növekedése, ami egyfel?l környezetvédelmi katasztrófába látszik sodorni nemcsak Kínát, hanem az egész világot is, másfel?l viszont a kínai vezetés tehetetlen, mert nem mer korlátozásokat bevezetni a társadalmi ellenkezés miatt. A gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontok összehangolása egyel?re lehetetlen feladat elé állítja a kínai vezetést. Pedig nyilvánvaló, hogy Kína részvétele nélkül a többi ország környezetvédelem érdekében tett er?feszítései sem érhetnek célt.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány