Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A vegyi anyagok Európa célkeresztjében
L’Europe s’attaque à la toxicité des substances chimiques
Laurence Caramel
Le Monde, le 31 mai 2007


2007. június 1-jével új id?számítás kezd?dött Európában a vegyi anyagok életében. Életbe lépett ugyanis a REACH, a vegyi anyagok toxikológiai ellen?rzésével, nyomon követésével és regisztrációjával kapcsolatos közösségi szabályozás. Eddig alapvet?en megengedett volt olyan vegyi készítmények használata, melyek emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatása nem volt teljes kör?en ellen?rizve, ezentúl azonban ez már nem lesz lehetséges. Az eddig érvényben lév? szabályozás szerint csak az újonnan forgalomba kerül? anyagok esetében volt szükséges a jegyzékbe vétel és ellen?rzés, ami a jogszabály 1981-es életbe lépése óta 4300 vegyi anyag katalogizálását jelentette. Ami azonban eltörpül a létez?nek tekintett vegyi anyagok százezres nagyságrendjéhez képest. Természetesen a REACH nem az összesre vonatkozik majd, és nem azonnal: alapvet?en csak azon vegyi anyagok vizsgálata lesz szükséges, melyek forgalma meghaladja az évi egy tonnát, akár európai, akár importtermékr?l van szó. Ez összesen mintegy 30 ezer vegyi anyagot érint. A toxikológiai tesztek ráadásul sokkal komolyabbak lesznek, mert az anyagok teljes életciklusát végig kell követni, a laboratóriumoktól egészen a végtermékekig, legyen szó játékokról, ruhákról vagy kozmetikai termékekr?l.

„Feltehet?en az utóbbi húsz év legambiciózusabb és legfontosabb szabályozásáról van szó” – ismeri el a Greenpeace is. A zöldszervezet mindazonáltal sok helyütt támadta a készül? szabályozást, kifogásolva azt az iparnak tett engedményt, miszerint a mérgez? készítményeket nem kell fokozatosan helyettesíteni. A maratoni versenyfutás tehát elkezd?dhet. Sok vállalat már a határid? el?tt nekiveselkedett a 900 oldalas jogszabály kivesézésének, jóllehet az a mai formájában még nem alkalmazható, a végrehajtásáról rendelkez? jogszabályok ugyanis még megalkotásra várnak. A szabályozás terjedelmét mutatja, hogy ahhoz mintegy 10 ezer oldalas melléklet készült. Az új eljárás a következ? lesz: a vegyi készítmények meghatározott körét teljes kör? toxikológiai teszteknek kell alávetni, és a Helsinkiben felállítandó Vegyi Anyagok Európai Ügynökségénél regisztráltatni. Enélkül ugyanis nem is kerülhetnek forgalomba. A 2500 kritikusnak tartott vegyi anyag esetében ennek 2010-ig meg kell történnie. Ezek olyan anyagok, melyek rákkelt?, génmódosító vagy a reprodukciót módosító hatása van vagy feltételezhet?, vagy tartósan megmaradnak az emberi szervezetben és a természetben.

Az új szabályozás alapvet? változásokkal jár a vegyipari vállalatok számára. Szinte mindenhol jelent?s létszámnövekedésre lesz szükség a toxikológiai személyzet esetében. Feltételezhet?en csökken majd a különösen veszélyesnek min?sül? vegyi anyagok használata, az ahhoz köt?d? jelent?s költségek miatt. Az intézkedések költségvonzata azonban így is számottev? lesz: becslések szerint egy-egy vegyi anyag esetében a kísérletek költségei 80 ezer és 2,2 millió euró között alakulnak, amihez további 50% adódik majd a nyomon követés, a gyártási folyamat, valamint a regisztrációkor fizetend? illetékek kapcsán. A magas költségek két szempontból is hátrányt jelenthetnek. Egyfel?l a kis- és közepes vállalatok kerülhetnek hátrányba a nagyokkal szemben, hiszen el?bbiek számára valószín?leg jóval nagyobb tehertételt jelent majd az új szabályozás követése, mint utóbbiaknál. Ennek következtében az eljárás költségei nem teszik jövedelmez?vé új anyagok kikísérletezését és bejegyeztetését, noha ezek sok esetben kevésbé mérgez?ek lehetnek, mint a forgalomban lév?k, ami a másik hátrány. Ezekt?l függetlenül azonban az EU-nak azt is bizonyítania kell, hogy nem egy szörnyet hozott a világra, mely hatalmas bürokratikus követelményei miatt ellen?rizhetetlenné és átláthatatlanná válik.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány