Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ügylet a pokolból
The Deal From Hell
By Allan Sloan
Newsweek International, May 15, 2007


Van valami sorsszer? abban, hogy a Daimler-Chrysler leányvállalatát, a Chryslert, épp a Cerberus Capital Management-nek kényszerül eladni – mely a pokol kapuját ?rz? mitikus háromfej? kutyáról kapta a nevét –, mivel ha pokolian rossz ügyletekr?l van szó, akkor ez az els? helyen szerepel a listán. A Daimler-Benz (ami most DaimlerChrysler néven fut, de hamarosan visszatér a régi Daimler elnevezéshez) 1998-ban 36 milliárd dollárért vette meg a Chryslert. Most viszont fizetnie kell azért, hogy a Cerberus elvigye t?le a korábban kecsegtet? befektetésnek t?n? vállalatrészt. „Ez mindenképp helyet érdemel a világ legszörny?bb üzleteinek sorában” – véli Robert Bruner, a Virginiai Egyetemen m?köd? Darden School of Business professzora, a vállalati katasztrófák avatott szakért?je. Sajnos nincs lista, amely alapján össze lehetne hasonlítani a kudarcokat, de nem sok cégfelvásárlásról mondható el, hogy eredményeként csökkent a vállalati érték, elt?nt a korábban élvezett stratégiai el?ny, és ráadásul még a márkanév is sokat vesztett renoméjából.

De mindez hogyan is fest a számok tükrében? A Daimler 1998-ban 36 milliárd dollárért vette meg a Chryslert. Tegnap pedig bejelentette, hogy magszabadult t?le, úgy, hogy összességében több pénzt tesz bele, mint amennyit kap érte. A Cerberus ugyanis mindössze 7,4 milliárd dollárt fizet a részvények 80,1 százalékáért. Ebb?l sem sok jut el a Daimlerhez. Miért is? A Cerberus 7,4 milliárdot fektet be, amib?l 1,35-öt kap a Daimler. Továbbá a megállapodás részét képezi, hogy a Daimler 2,5 milliárd dollárt tesz a Chryslerbe, és ezen felül 400 milliót kölcsönöz neki. Tehát a Daimler mintegy 1,5 milliárd dollárt veszít az ügyleten. Igaz marad még 19,9 százaléknyi kisebbségi részesedése, de nem hiszem, hogy ez érne 1,5 milliárd dollárt. Az ilyen feltételek melletti eladás mögött az áll, hogy a Daimler megszabaduljon a munkavállalóknak és a nyugdíjazottaknak a Chryslernél nyújtott egészségbiztosítás költségeinek terhét?l, melyek kilenc évvel ezel?tt, a Chrysler szárnyalásának korszakában még elviselhet?nek t?ntek. Nem csoda, hogy a Daimler vezet?i akkor még úgy gondolkodtak, hogy az egyesülésnek köszönhet?en egy transznacionális vállalatba olvaszthatják a német fels?kategóriás és az amerikai középkategóriás autók gyártását. A helyzet azonban megváltozott, a Chrysler kezdett veszteségessé válni, amivel párhuzamosan egyre nyomasztóbbak lettek az egészségbiztosítási terhek is. Világossá vált a Daimler vezet?sége számára, hogy nincs miért megtartani a vállalatot, így kilenc év leforgása alatt a mennyeinek hitt megállapodásból pokolban köttetett ügy lett.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány