Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A nemzetközi pénzügyi rendszer megújítása
Trois scénarios pour rénover le systmeme financier mondial
Antione Reverchon
Le Monde, le 12 mai 2007


A Világbank elnökének, Paul Wolfowitznak június 30-ára kit?zött lemondása nemcsak a világ els? számú nemzetközi fejlesztési bankjának válságát jelzi, hanem az egész nemzetközi pénzügyi rendszer új alapokra helyezésének szükségességét is. Az 1990-es évek vége óta ugyanis kormányok, közgazdászok és civil szervezetek egyaránt megkérd?jelezik az ún. „washingtoni konszenzus” létjogosultságát, mely sokáig a nemzetközi pénzügyi rendszer két legjelent?sebb intézménye, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap politikájának is alapját képezte.

A jelenleg is érvényben lév? nemzetközi pénzügyi rendszer alapjait ugyanis a második világháború után fektették le, s az akkori viszonyokra szabták, így els?dleges céljuk az amerikai gazdaság fejl?désének, valamint az európai gazdaságok újjáépítésének biztosítása volt. Napjainkra a globalizáció alaposan átrajzolta a világgazdaság m?ködését, s olyan új szerepl?k megjelenésével járt, mint Kína, India, Brazília vagy Dél-Afrika. A felemelked? országok egy csoportja sikeresen kapcsolódott be a világgazdaság m?ködésébe, s ennek nyomán hatalmas tartalékokat halmozott fel: napjainkra Kína devizatartalékai elérik az 1200 milliárd dollárt, a többi ázsiai gazdaság tartalékai – Japán kivételével – úgyszintén, a k?olajexportáló országok – Öböl menti államok, Oroszország – és Brazília tartalékai pedig 700 milliárd dollárra rúgnak. A felemelked? országok sikerei mellett a válságok is megsokasodtak: az 1997 és 2001 között lezajlott ázsiai és latin-amerikai válságok, valamint a szegénység világméret? fennmaradása rámutattak, hogy a pénzügyi válságok kezelésére és a szegénység elleni küzdelemre rendelkezésre álló jelenlegi eszközök alkalmatlanok. A végbement folyamatok tehát megkövetelik a nemzetközi pénzügyi rendszernek a megváltozott környezethez való alkalmazkodását, melynek három lehetséges forgatókönyve van.

Elképzelhet?, hogy a felemelked? harmadik világbeli országok hatalmas devizatartalékaikat arra használják fel, hogy bebiztosítsák magukat mindenféle válsággal szemben, olyan nemzeti politikát követve, mely a világgazdasági integrációból származó egyoldalú el?nyök maximalizálására törekszik. Ennek egyenes következményeként a lemaradó és eleve sebezhet?bb gazdaságok még inkább sebezhet?vé válnának. Kínának egyes afrikai és latin-amerikai országokkal kötött bilaterális szerz?dései bizonyos értelemben ebbe az irányba mutatnak, hiszen a kölcsönök ellenében Kína fokozatosan ráteszi kezét ezen országok energiahordozóira és nyersanyagaira.

A második forgatókönyv szerint felértékel?dne a helyi folyamatokra nagyobb rálátással rendelkez?, s ezért a regionális válságok kezelésében jóval hatékonyabb regionális bankok szerepe a Washingtonban székel? Világbankkal és Nemzetközi Valutaalappal szemben. A regionális bankok rendelkezésére álló pénzügyi eszközök ugyanis folyamatosan n?nek, míg a Világbankéi csökkennek. Így például az Ázsiai Fejlesztési Bank 80 milliárd dolláros alapot hozott létre tagjai számára, mely egy esetleges pénzügyi válság esetén hathatós segítséget jelenthet.

Végül az a lehet?ség kínálkozik, hogy a feltörekv? országok – kihasználva a nemzetközi pénzügyi intézmények válságát – növekv? gazdasági erejüket a nemzetközi döntéshozatali rendszerekben való er?teljesebb részvételi lehet?ségre váltsák. A regionális intézmények mellett ugyanis legalább ekkora, ha nem még nagyobb az igény a hatékonyan m?köd? globális intézmények iránt, hiszen a világgazdaság m?ködésében megfigyelhet? egyensúlytalanságok feler?síthetik egy globális pénzügyi válság kitörésének esélyeit is. A gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi, egészségügyi gondokkal küszköd? országok számára jól jöhet ugyanis a Világbank felhalmozott tapasztalata, amit hatékonyan egészítene ki a feltörekv? országok felhalmozott vagyona.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány