Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Megtarthatjátok az identitáspolitikátokat
You Can Keep Your Identity Politics
By Damian Thompson
The Spectacor, 29 January, 2005


A multikulturalizmus válságát éli. Ezalatt nem csupán azt értem, hogy az úgynevezett „politikai korrektség” torzult el teljesen irreális irányba, de maga az ideológia is kelepcébe jutott. Ez az összeomlás ugyanakkor nem szükségszer?, és nem is szabad annak tekintenünk, ha elhivatottak vagyunk a valódi okok vizsgálata iránt.

A multikulturalizmus f? baja, hogy ránehezedett a brit társadalom motorjára, az egyetemekre, az iskolákra, a kórházakra, a rend?rségre, a közszolgáltatásokra, a multinacionális vállalatokra, az egyházra, s?t még a BBC-re is. Nemrég a Guardian cím? napilap vitát közölt az iszlám szerepér?l Nagy-Britanniában, melynek során azt több megszólaló is egy elefánthoz hasonlította a porcelánboltban. Az érdekes az volt – ahogyan ezt a lap is megállapította –, hogy az identitást adó politika legf?bb szószólói mennyire lazán értelmezik ideológiájukat, ha igazuk bizonyítása úgy követeli meg. Erre természetesen szükségük is van, ha magyarázni szeretnék azokat az egyértelm? eredményeket, melyek szerint a fiatalok, a kisebbségekhez tartozók és a radikális baloldaliak legnagyobb része egyértelm?en elutasítja a multikulturalizmus eszméjét. Hogy a végs? ostrom honnan indul majd ezen nem túl hosszú élet? társadalomszervez? rendszer ellen, kevéssé sejthetjük – megannyi irányból érkezhet. Ha egy kicsit precízebbek szeretnénk lenni, elég egy pillantást vetnünk a washingtoni Capitoliumra, ahol nem sokkal ezel?tt John Forbes Kerry nem tette le elnöki esküjét. Ahogy Arthur Schlesinger, a multikulturalizmus els? liberális bírálója fogalmazott, éppen azért nem, mert a Demokrata Párt ideológiai háttere házsártos, a különbségeket, az elkülönülést és a törzsi megkülönböztetés fontosságát fröcsög? politikává töredezett szét. Sokan mindössze azon megfontolásból választották a republikánusokat, mert „azok legalább nem betegedtek bele a sokszín?ség nevében való követel?zésbe”. Matt Stone, a fiatalok körében óriási népszer?ségnek örvend? rajzfilm, a South Park alkotója így fogalmaz: „Utálom a konzervatívokat, de még sokkal jobban utálom a liberálisokat.” Nem valamiféle elszigetelt véleményr?l van szó, hanem komoly és egyre általánosabb vélekedésr?l a fiatalok körében. A könyörtelen fekete humoráról ismert rajzfilmsorozat után, egyes elemz?k a fiatalokat illet?en már „South Park-republikánusokról” beszélnek. Mindez azonban csupán egy kiragadott példa: tudjuk, hogy a kábeltelevíziók (pl. Fox News) és rádiócsatornák számának rohamos növekedésével a liberálisok mára teljes médiatúlsúlyukat elvesztették. Az egyre népszer?bb internetes blogok között pedig tömegével találunk a kisebbségekkel szemben agitáló honlapokat, nem is beszélve az etnikumok virtuális tárhelyei ellen elkövetett növekv? számú hackertámadásról.

Természetesen mondhatnánk, hogy „igen, de az Amerika”. Azonban ugyanez a folyamat játszódik le Nagy-Britanniában is, csupán valamivel lassabb tempóban. A fiatalok esetében már ma is egyértelm?, hogy a tengerentúlon tapasztalhatóhoz hasonló jelenségr?l van szó. A brit fiatalok körében végzett véget nem ér? kutatások, melyeknek célja elvileg az el?ítéletesség, a tolerancia szintjének vizsgálata, egyre inkább közutálat tárgyai. Ugyanígy a fiatalok jó része körében visszatetszést kelt mindenféle etnikai és (els?sorban) társadalmi kisebbségnek „a saját kultúrájuk gazdagságát ünnepl?”, azt megkülönböztet? fellépése (pl. homoszexuálisok). Mit eredményez mindez a kisebbségek körében? Növekv? szeparációs törekvéseket, a tágabb társadalomból való kivonulást, a szektaszer? elkülönülés népszer?vé válását.

A brit konzervatívok nem hazudnak, amikor azt állítják, hogy fenti trendekkel már régen tisztában vannak. Azonban az is tény, hogy ez idáig képtelenek voltak (lettek volna) a megoldására, mert ?k ugyanannyira sajátos és öntörvény? módon értelmezik a brit kultúrát, mint ahogyan a baloldal legnagyobb része. A multikulturalizmus és a politikai korrektség napjainkra tulajdonképpen egybeolvadt. Ennélfogva minden bizonnyal tovább kell várnunk egy, a témában releváns politikai er? megjelenésére.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány