Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Válaszúton az európai gazdaság
Europe’s Economic Choice
By Hanor Mahony
EUobserver.com, May 31, 2007


A versenyképesség javítását ösztönz? európai uniós gazdaságpolitika komoly környezeti és társadalmi hatásokkal járna, míg egy kohézióorientált program enyhébb mellékhatásokkal bírna, de a gazdasági hozadéka is szerényebb lenne – mutat rá egy frissen közzétett felmérés. A European Spatial Planning Observation Network által végzett kutatás két hipotetikus gazdaságpolitikai programcsomagot és a jelenlegi trendek hosszabb távú kifutása esetén várható következményeket vetette össze. A versenyképesség növelését alapul vev? program alkotóelemei a közszolgáltatások további liberalizációja, a leger?sebb potenciállal rendelkez? régiók fejlesztése, a bevándorlás ösztönzése az olcsó munkaer? biztosítása céljából és a közösségi büdzsé súlypontjának a mez?gazdaságról a kutatás-fejlesztésre történ? áthelyezése. A felmérés szerint e stratégia 2030-ra dinamikus gazdasági fejl?déshez vezetne, azonban komoly környezeti károkat okozna, melyekhez er?teljes jövedelmi polarizáció, földrajzi szegregáció és társadalmi konfliktusok társulnának. A gazdaság er?központját ez esetben a London, Párizs, Milánó, München, Hamburg ötszöge adná. A vidéki területek marginalizálódása felgyorsulna, az iparvidékek szintén hanyatlásnak indulnának.

Ezzel szemben a kohézióorientált program alkalmazása esetén Európa térképén a fenti ötszögön kívül számos jól m?köd?, integrált régió is megjelenne. E program alkotóelemei az infrastruktúra fejlesztése, szigorú bevándorlási politika, szigorúbb környezetvédelmi szabályozások és nagyobb állami szerepvállalás voltak. A tanulmány szerint ennek eredményeképpen csökkennének az egyes régiók közötti egyenl?tlenségek, a közösség demográfiai mutatói kedvez?bb képet festenének, gazdasági szempontból azonban nem lenne olyan kedvez?, mint a másik két modell – a versenyképességen alapuló vagy az, amely a jelenlegi folyamatokat vetíti ki hosszabb id?távra. Ami pedig a jelenlegi trendeket illeti, a felmérés arra mutat rá, hogy ezek számos területen megkötik a döntéshozók kezét, akik nem tudják rövid távon kikerülni azok következményeit. Abban az esetben, ha minden így maradna, 2030-ra az európai régiók medián életkora 45 év lesz – ami egyes helyeken, így Skóciában, Kelet-Németországban és Észak-Spanyolországban még ennél is magasabb lesz –, igaz ezt valamelyest ellensúlyozza az északnyugat-európai városi régiók kedvez?bb népesedési potenciálja.

A nagyvárosok legnagyobb problémája a folyamatos közlekedési dugó és a légszennyezés lesz, míg a vidéknek foggal-örömmel kell majd küzdeni a hanyatlás ellen. A jelenlegi trendek azt sugallják, hogy Európa tovább fog haladni a tudás- és szolgáltatásalapú gazdasági fejl?dési modell útján, miközben alacsony és közepes technológiai színvonalú áruk vonatkozásában teljesen kiszolgáltatottá válik a világpiacról érkez? exportnak. A felmérés szerint az EU hosszú távú politikáinak fejlesztése céljából a brüsszeli döntéshozóknak el?ször is meg kell határoznia azokat a fix tényez?ket, melyek mentén évtizedes távlatban tervezni tudnak – ilyen a klímaváltozás, a demográfiai fejl?dés, vagy a világgazdaság szerkezetének alakulása. A tanulmány arra hívja fel a döntéshozókat, hogy „kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb fejl?dési teremtsen az európai állampolgárok számára”.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány