Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Egy liberálisabb jelölt a konzervatívok jöv?je?
The GOP’s Future Belongs to Rudy
By Thomas B. Edsall
The New Republic Magazine, May 5, 2007


Felszínes ismereteink alapján talán nem is sejtenénk, hogy egy demokrata metropolisz korábbi polgármestere, a többszörösen elvált, abortuszpárti és melegjogi liberális Rudy Giuliani lehet az amerikai konzervatívok legesélyesebb jelöltje a 2008-as elnökválasztáson. „A politikai tapasztalatokat, az elemz?i tudás jó részét sutba kell dobni ahhoz, hogy hasonló jóslatokba bocsátkozzunk” – állítják vezet? közéleti kommentátorok az óceán túlpartján. Mindez mégis egyre valószín?bb, miután az egykori városvezet? a liberálisokkal szemben leginkább szkeptikus déli államokban – így Dél-Karolinában – is el?nyre tett szert karakteresen konzervatív pártbeli riválisaival, els?sorban John McCain szenátorral szemben. Ha Giuliani valóban gy?zni tud a párt el?választásain, az szinte minden klasszikus ismeretet felülírhat az amerikai konzervativizmussal kapcsolatban.

Az elemz?k többsége egyetért abban, hogy New York korábbi polgármestere helyesen döntött, amikor kampányának els? szakaszát a meggy?z?déses jobboldali szavazók bizalma megszerzésének szentelte. A párton belüli imázsépítés kezdeteként „Rudy közeledett a Republikánus Párthoz, hogy sikerével kés?bb a Republikánus Pártot közelíthesse Rudyhoz”. A konzervatívok klasszikus, keményvonalas iránya a Bush-érával hosszú id?re megbukott, és az alapelvek újrafogalmazására van szükség egy széles tömegek számára ismét szerethet? alternatíva felépítéséhez. S hogy mit jelenthet Giuliani pontosan a konzervatívoknak? El?ször is a republikánusok újabb generációi számára az 1960-as évek politikai csapongása, kulturális szükségállapota már történelem: a még mindig ezzel szemben politizáló jobboldali egyházak, prédikátorok és civil szervezetek mára elveszítették meghatározó befolyásukat a konzervatív oldalon.

A fiatalabb nemzedék számára nem az ideológiai, társadalmi, kulturális vagy szexuális témák a leginkább mozgósító kérdéskörök. A republikánus elit jelent?s része azt is felismerte, hogy ezek emlegetése politikai szempontból sem kifizet?d?, s?t kontraproduktív lehet. Giuliani nem véletlenül törekszik az ideológiai határvonalak jelent?ségének csökkentését hangsúlyozni: a konzervatív és a libertariánus gondolat közösségére építeni. Az amerikai választópolgárt sokkal inkább érdeklik a gazdasági növekedésre irányuló kormányzati megoldások, a kreatív és kockázatvállaló, ám ígéretes gazdaságpolitika, amely a polgár számára a korábbinál több területen és szélesebb skálán nyújt választási lehet?ségeket a társadalombiztosítástól a gazdasági társaságok adózási lehet?ségéig. Nem lehet véletlen, hogy „Rudy” kampányának legnagyobb támogatói között számos olyan üzletembert találunk, aki kockázati t?kebefektetéssel, ígéretes kisvállalkozások felkarolásával, céges hitelezéssel ért el sikereket: ?k a gazdasági kockázatvállalás kormányzati támogatásában látnak fantáziát, ebben pedig Giuliani új politikai elvei tökéletesen megfelelnek nekik.

Ezzel a stratégiával Giuliani ott tett szert támogatókra, ahol a legkevésbé várták: a kulturálisan leginkább konzervatív déli államokban – mint Texasban –, melyek egyúttal gazdaságilag a leginkább libertariánusak. Az itteni polgárok (még ha egyébként keményvonalas konzervatívok is) a gazdasági és vezetési kompetenciát keresik: valamit, ami Bush alatt hiányzik az amerikai kormányzat politikájából. Ez nem csupán az extraprofitot termel? és folyamatos adócsökkentésért lobbizó nagyvállalatok elvárása, de a kis- és középjövedelm? egyéneké is, akik egyszer?en csak esélyt szeretnének a boldogulásra. Giuliani polgármesteri teljesítménye e téren jó referencia: regnálása alatt New Yorkban radikálisan csökkent a b?nözés, n?tt az infrastrukturális beruházások mennyisége és min?sége és a városban él? polgárok átlagjövedelme is. S ami legalább ennyire számít: a polgármesterr?l, er?skez? vezetése ellenére nyomokban sem alakult ki autoriter imázs: ellenfeleivel szemben úgy érvel és kritizál, hogy els?sorban hozzáértésben és nem retorikában mutat szembeötl? fölényt.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány