Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A német alsó középosztály
Philosophie mit Dosenbier, Fast Food, Körperkult
von Franz Walter
Der Spiegel, 23. April 2007


Büszke, saját osztályából feljebb vágyó, a tanulásra igen fogékony, így lehetett korábban jellemezni a német alsó középosztályt, az SPD szavazói bázisát. A mai – Beck és Müntefering által vezetett – szociáldemokrata párt azonban hiába keresi ezeket az értékeket. A német alsó osztályt leginkább a szabadid?, szórakozás, buli és a testékszerek kötik le manapság, egy álomvilág, lehet?leg munka nélkül. A Friedrich Ebert Alapítvány egy 2006 ?szi tanulmányában az alsó osztály er?teljes lecsúszásáról értekezett, mely máig tartó parázs vitát kavart Németországban. Els?sorban a szociáldemokraták reagáltak hevesen a tanulmányra, mivel az nem kevesebbet állított, mint hogy az ? kormányzásuk idején feler?södött a társadalmi csoportok polarizációja, mindenekel?tt az elszegényedés. A szociáldemokrata alkancellár szerint Némethonban nincsenek is osztályok, ez a tanulmány csupán a földt?l elrugaszkodott szociológusok egy csoportjának képzelgése.

A heidelbergi Sinus Intézet egy másik tanulmányban – Müntefering beszédére reagálva – kifejtette, az osztályhoz való tartozásnak, vagy a vagyoni helyzetnek semmi köze nincsen a politikai irányultsághoz, ahogy azt a választási eredmények is igazolják. Voltak id?k, amikor az elnyomottak, szegények politikailag elkötelezettek voltak a baloldali eszmék iránt, de a mai alsó társadalmi osztályokra leginkább a fogyasztási kényszer, az eszmenélküliség jellemz?. A szociáldemokraták el?tt ott lebeg a régi példa, a hajdani bázisukat adó szakmunkások, akikre egyebek mellett a precizitás, szorgalom, szervez?készség, szakmájuk becsülete és az összetartás volt jellemz?. A szorgalmas asztalosok, nyomdászok, kézm?vesek korszaka már csupán a szépirodalmi m?vek lapjain lelhet? fel, a Müntefering vezette szociáldemokraták egészen más alsó osztályokkal találják szembe magukat. Az új „proletariátus” chipset ropogtatva és dobozos sört kortyolva lustán hever a kábeltévében sugárzott egy kaptafára készül? játékfilmek el?tt. Elhízott, nem dolgozik és a német jóléti állam nyújtotta szociális segélyekb?l él.

A Sinus Intézet társadalomkutatói igen pontosan meghatározták, ki is tartozik a német alsó középosztályba. Ide tartozik az a polgár, akinek havi nettó jövedelme nem éri el a 600 eurót, alacsonyabb szint? iskolai végzettséggel rendelkezik és ennek következtében a többségi társadalom számára nyitva álló lehet?ségekt?l el van zárva. Ha elfogadjuk az intézet meghatározását, ma Németországban mintegy 4 millióan tartoznak ebbe a társadalmi rétegbe. Jelent?s különbség figyelhet? meg a nyugati és keleti tartományok között. A hajdani Kelet-Németország területén, az új szövetségi államokban az alsó középosztályba tartozók aránya 10 % körül mozog, míg nyugaton csupán 5 % ez az arány. Sokan úgy gondolják, a szegények inkább a nagyvárosokban vannak jelen magasabb arányban. A tanulmány azonban fényt derített rá, hogy az alacsony jövedelm?ek majdnem arányosan oszlanak meg a városi és vidéki lakosság körében, s?t a mérleg nyelve inkább a falusi, kisvárosi lakosság felé mutat.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány