Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Világt?zsdék: a transzatlanti tengely
Bourses mondiales: l’axe transatlantique
Claire Gatinois
Le Monde, le 9 avril 2007


Az elnökválasztási kampány kell?s közepén, viszonylagos közöny által kísérve olvadt össze a New York-i Értékt?zsde (New York Stock Exchange – NYSE) és az európai Euronext, amely a francia, belga, holland és portugál értékt?zsdéket tömöríti. Az NYSE-Euronext részvények els? jegyzésére 2007. április 4-én került sor Washingtonban és Párizsban, ám a kezdet nem volt túl biztató: a részvények értéke 3,4, illetve 1,8%-kal esett. Igaz, az összeolvadást nem fogadta mindenütt osztatlan öröm, különösen nem Párizsban. A Pénzügyminisztérium szerint a status quo jobb lett volna, s a transzatlanti helyett inkább az összeurópai pénzpiaci egyesülés lett volna kívánatosabb. Ugyanígy a párizsi értékt?zsde vezet?i – bár nem zárkóztak el az NYSE felvásárlási ajánlata el?l – „európaibb” megoldást részesítettek volna el?nyben. A cél továbbra is az euróövezet fejl?désének el?segítése lesz, de immár transzatlanti keretek között. Ami a névváltásból ered? el?nyöket illeti: az nem több mint porhintés.

Egy dologban az amerikai fél is egyetért: az Egyesült Államokban az Enron-botrány után hozott Sarbanes-Oxley törvény kifejezetten terhes a t?zsde m?ködése számára, s hátrányosan érinti a hazai és külföldi vállalatokat egyaránt. A törvény hatályba lépése óta jelent?sen visszaesett az NYSE-n jegyzett új cégek száma, 2006-ban például mindössze 28 új vállalatot vezettek be a t?zsdére, míg Londonban 90-et. New York polgármestere, Michael Bloomberg attól tart, a törvény hosszú távon a Wall Street hegemóniájának megkérd?jelez?déséhez vezet. Az amerikai szabályozás „fert?z?” hatásának elkerülése érdekében az összeolvadás ellenére a két pénzpiacot szétválasztják egymástól, hogy a szigorúbb szabályozás ne sújtsa az európai oldalt is. A problémák ellenére a fúzió elkerülhetetlennek t?nt a jelenlegi tendenciák mellett. Alig húsz év leforgása alatt a t?zsdék „t?zsdeügynökök klubjából” hatalmas, informatikai rendszerek által vezérelt vállalatokká váltak. Az els? lépést épp Párizs tette meg a modernizáció útján: 1986-ban bevezette az elektronikus jegyzés rendszerét, 1988-ban társasággá alakult, tíz évvel kés?bb pedig bevezették a t?zsdén. A t?zsdére vitel megkövetelte a nyereségesebb m?ködést, s ez a méretek növelését kívánta. Ezért a párizsi t?zsde 2000-ben egyesült a brüsszelivel és az amszterdamival, majd 2001-ben a lisszabonival, s így megalakult a Euronext.

Az összeolvadásra mások is tettek kísérletet. Így például a Deutsche Börse el?ször a londoni t?zsdére tett felvásárlási ajánlatot, majd a Euronextre, de mindkét próbálkozás kudarccal végz?dött. A technológiai részvényeket forgalmazó amerikai Nasdaq szintén megpróbálkozott London bevételével, ugyancsak sikertelenül. A transzatlanti fúziótól a jegyzési költségek 10-15%-os csökkenését várják, s az új pénzpiac igen er?s pozíciókkal rendelkezik a nemzetközi porondon. A társaság elnöke további felvásárlásokban gondolkodik: különösen az olasz és a spanyol t?zsdék iránt er?s az érdekl?dés, de a korábbi vetélytárs német t?zsdével is fokozatos közeledést kíván végrehajtani. Mikor pedig megnyitják végre a tokiói t?zsdét is a nyilvánosság el?tt, akkor nem fog sokat habozni, hogy a japán t?zsdén is er?sítse jelenlétét.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány